Vádol a Zsolnay tulajdonosa

„Add át nulla forintért a részvények 51 százalékát és a menedzsmentjogokat, akkor bennmaradhatsz a cégben kisebbségi tulajdonosként, és nem csinálnak ki” – ezt az ajánlatot kapta tavaly szeptemberben a Parlamentben a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. főrészvényese, Bachar Najari a West Hungária Bau (WHB) Kft. egyik vezető képviselőjétől – állította Cséplő Petra, a pécsi városvezetéssel háborúba keveredett Zsolnay Zrt. igazgatóságának elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A Világgazdaság telefonon megkereste a WHB-t, hogy reagáljanak a súlyos állításra, de a társaságnál azt mondták, nem tudunk kapcsolatba lépni sem Paár Attilával, a cég minősített többségű tulajdonosával, és más sem tudott helyette nyilatkozni.

Mint arról hétfői számunkban beszámoltunk, eldurvult a pécsi városvezetés és a Zsolnay Zrt. közötti csata: pénteken felszámolást kezdeményeztek a társaság ellen, nem hivatalos információk szerint a felszámolás benyújtója egy kormányközelinek mondott építőipari cégcsoporthoz, a WHB-hez tartozó vagyonkezelő társaság. A porcelánmanufaktúra 51 százalékos részvényese szerint a céget 2015 óta folyamatosan támadja az önkormányzat és a Várkert Bazár felújításáról ismert WHB-hez köthető építőipari érdekcsoport, melynek célja, hogy a gyár tönkretételével megszerezze a Zsolnay porcelánnal kiaknázható üzleti lehetőségeket. Állítása szerint az érdekcsoport a Zsolnay épületkerámiát és pirogránitot igénylő, épületfelújítási beruházásokkal lehívható uniós támogatásokban lát üzleti potenciált. Ha ez nem lenne, senkit nem érdekelne a gyár, és eddig azért nem foglalkoztak vele, mert nem akarták évekig finanszírozni a veszteségeket a pályázatok előtt.

Najari szerint a támadásokkal hatalmas károkat okoztak a gyárnak, hazugságokkal folyamatosan rossz hírét keltették, és azt sugallták, hogy a tartozásai miatt csődközeli helyzetben van, emiatt csökkent rendelésállománya és árbevétele. Úgy véli, a pécsi városvezetés volt amögött is, hogy áprilisban a helyi távfűtő vállalat felszámolást próbált kezdeményezni ellenük, amit elhárítottak.

Bachar Najari állítja: szó sincs csődközeli helyzetről. Ennek ellenére a kormány Páva Zsolt pécsi polgármester kezdeményezésére a csődtörvényre hivatkozva februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetnek nyilvánította a Zsolnayt. Ez komoly károkat okozott a vállalatnak: a Szigetvári Takarékszövetkezet felmondta a folyószámlahitelt, a Magyar Fejlesztési Bank pedig lejárttá tette a társaság két hitelét, erről azonban nem értesítette a céget és a megkeresésekre sem reagált. A cég közzétette L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkárának levelét, amelyben lényegében azzal indokolta a lépést, hogy „a kormány még a távoli lehetőségét is el kívánja kerülni annak, hogy a Zsolnay-gyár működése megszűnjön”.

A főrészvényes az ellenséges lépésekkel indokolta, hogy áprilisban úgy döntött, kizárja a döntéshozatalból a kisebbségi tulajdonos pécsi önkormányzatot, melyre – elmondása szerint – az volt a válasz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiszállt a gyárhoz. Ilyen ellenséges lépésként értékelte azt is, hogy az önkormányzat elhívta egy megbeszélésre a gyár 130 dolgozóját anélkül, hogy értesítette volna a főrészvényest, és sokukat átcsábította az új, rivális önkormányzati cégbe, a Ledina Kerámia Kft.-be. A gyárban 40 dolgozó maradt, de tovább működik, és Bachar Najari eltökélt abban, hogy a támadások ellenére is folytatják. Az ügyből nemzetközi botrány is kerekedhet. A szír származású üzletember svájci állampolgár, és a gyárat ért támadásokról tájékoztatta a nagykövetet és a svájci kormányt, amely – állítása szerint – folyamatosan nyomon követi az eseményeket.

Paár Attila és a West Hungária Bau Kft.

Paár Attila Fidesz-közelinek mondott üzletember, 8,8 milliárdos becsült vagyonával a 77. leggazdagabb a Népszabadság 150 legvagyonosabb magyart összesítő listáján. Érdekeltsége, a West Hungária Bau Kft. jó pár nagy közbeszerzésen vett rész. Dolgozott például a Várkert Bazár felújításán és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rekonstrukcióján vagy épp a Bálna kivitelezésén Budapesten. Tavaly tavasszal a WHB-cégcsoporthoz tartozó cég vette át Orbán Viktor veje, Tiborcz István közvilágítási közbeszerzéseken taroló vállalkozását, az Elios Innovatív Zrt.-t tulajdonló társaságot. Mint később kiderült, az Elios pályázataival kapcsolatban vizsgálatot indított az EU csalásellenes hivatala (OLAF).