Mercedes: Visszatért a sebességérzet

Minél több új Mercedes fordul meg nálunk, egyre nyilvánvalóbb, hogy Stuttgartban rátaláltak a helyes irányra. Ez nemcsak az újdonságokon vehető észre, mint a forradalmian új E osztály, hanem olyan gatyába rázott modelleken is, mint amilyen a GLE. Hirtelen erőre kapott a márka, és ennek legjobb bizonyítéka, hogy képes újra vonzó autókat gyártani. Keresve sem találhattunk volna jobb példát a C osztály kupénál. Szoborszépségű formája az egyik legmutatósabb a piacon, lenyűgöző hatással, eltalált arányokkal, izgalmas részletekkel. A rövid túlnyúlások, az alacsony tető, a kis üvegfelületek, a finom hátsó légterelő csak részei a harmonikus egésznek. A tesztautó AMG-csomagja is éppen annyi agresszív vonást kölcsönöz, ami kiegészíti az elegáns vonalakat. Ilyen a lökhárító krómbetétje és a 19 colos felnik. Utóbbi extra sajnos csak a külsőn javít, a rugózást kifejezetten rontja, pedig a 476 250 forintos Airmatic légrugózás is a csomag része volt. Mindez nem az autó, hanem az útburkolatok hibája, kátyúk és más durva hibák még kifognak rajta, de már országúton is hasonlóan puhán gördül, mintha gumipályán siklana. Az emelhető futóművet nem az ütések és rázások, hanem fekvőrendőrök és a rámpák ellen találták ki.

Néhány kisebb kompromisszumot a belső kialakítás is megkíván: a magas övvonal és az alacsony tető miatt szinte hot rodban érezzük magunkat, a méretes első ülések is tovább csökkentik a korlátozott hátsó teret. Mindez azonban egy cseppet sem rontja az élvezeti értéket, mert úgy alakították át a karosszériát, hogy többé nem érezzük magunkat elszigetelve a kormány mögött. Rövid a műszerfal, meredek a szélvédő – bár a bal oldali visszapillantó és az A oszlop takarhatna kevesebbet –, újra közelebb tudjuk magunkat a történésekhez, sőt, visszatért a sebességérzet is! Ráadásul 175 cm-es testmagasságommal nem tiltakoztam volna egy közepesen hosszú utazás ellen a hátsó ülésen. Gondosan képezték ki a helyet, az egész beltér egyformán igényes, stílusa, kidolgozása méltó a prémium mércéhez, ahogy szolgáltatásai is abba a dimenzióba repítik a Mercedes legkisebb kupéját, ahol magunk is keresnénk. Annak ellenére sem érezzük átverve magunkat ebben az autóban, hogy extrái nagy részéért magas felárat kérnek. 567 690 forintba kerül a többnyire hangos, de autópályán is huzatmentes panorámás üvegtető, amely hely hiányában egyszerűen kiemelkedik a síkjából. Ha túllépünk olyan apróságokon, hogy a 66 literes üzemanyagtank is 20 320 forinttal növeli meg a végösszeget, érdemes rászánni a pénzt az opciós tételekre, mert ebben a közegben még a vezetőtámogató rendszerek működését is élvezni fogjuk.

Bármilyen nagy élmény egy negyed kormányfordítással bevenni a kanyart (komfort direkt kormányzás: 80 010 forint), négyhengeres létére bármennyire is magával ragadó a 211 lóerős, 2,0 literes turbós benzines teljesítménye és magas fordulaton hallható hangja, hiába csal mosolyt arcunkra az engedékeny elektronika, ebben a közegben az is jólesik, ha átadhatjuk az irányítást az autónak. Hiszen már majdnem önvezető a C Coupé. Nem csak a tempót és a távolságot, a sávot is tartja. Ha lassan halad a forgalom, magától követi az előttünk haladót, szükség esetén állóra fékezve és újraindulva. A lehetőség nem pusztán elvi, megbízhatóan működik itthon is. Akár mi adunk gázt az egyszerre felpezsdítő és lenyugtató kupéban, akár a digitális jelek, a háttérben teszi a dolgát az eggyel korábbi érából való 7GTronic váltó, minden körülmények között komolyan harapnak a fékek, a fogyasztás pedig alacsonyan marad. Hogy miért lesz szerethető autó? Mert bárki előtt képes eljátszani a luxuskupét, amire megjelenése, tudása, viselkedése sem cáfol rá.