Napelemgyártó 650 millióért eladó

Több mint félmilliárd forint támogatás és több száz milliós állami hitel ég benn az Agulhas-Solar szolnoki napelemgyártó bedőlésével.
„Újszerű” állapotú, komplett napelemgyártó gépsort hirdet a Neptunus Felszámoló Kft. Az irányár 650 millió forint, a gép a március óta felszámolás alatt álló Agulhas-Solar Kft. legfőbb vagyontárgya, így sokkal több bevételre nem számíthatnak a szolnoki cég hitelezői. Közülük se jut másnak a befolyó pénzből, csak a gépsoron jelzáloggal rendelkező, a napelemgyártónak a beruházáshoz kölcsönt nyújtó Eximbank Zrt.-nek. Az állami bank közel egymilliárd forintot követel az Agulhas-Solartól, ezzel a legnagyobb hitelezője a szolnoki ipari parkban 2011-ben indult napelemgyártónak. Ha valamilyen csoda folytán sikerülne a 650 milliós kikiáltási áron eladni a gépsort, az Eximbank akkor is több mint 300 milliót veszítene a napelembizniszen.

De nem ez az egyetlen állami követelés a szolnoki céggel szemben, a nemzetgazdasági tárca 558 millió forint támogatást követel vissza kamatostul – derült ki Rákossy Balázs nemzetgazdasági államtitkár azonnali kérdésre adott parlamenti válaszából, miként vált köddé hárommillió euró állami kölcsön és több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatás a napelemprojekttel. Az Agulhas-Solar a gazdaságfejlesztési operatív programból technológiai fejlesztésre nyert 437 milliót. Az államtitkár közlése alapján „állampolgári gyanúbejelentés” után azt állapították meg, hogy szabálytalanság történt – a cég nem tett eleget az együttműködési, ellenőrzéstűrési és a projektfenntartási kötelezettségének sem, lévén nem termelt a szolnoki üzemben –, így a tárca elállt a támogatói szerződéstől. Ugyanígy tett a regionális operatív programból elnyert 121 milliót forintos kontraktus esetében is tavaly nyáron.

Az Agulhas-Solart Kft.-t valaha a legnagyobb magyar tulajdonú napelemgyártóként tartották számon, üzletrészein a Vittimo Kft. és Kőműves Árpád osztoztak. A korabeli közlések szerint a mintegy kétmilliárd forintért épült üzem induló, 35 megawattos kapacitását 2014-re 65 megawattra vitte fel. Ezzel próbált boldogulni az ázsiai gyártók által dominált piacon. A Szolnokon összeszerelt panelek nagyobb része exportra került, főleg nyugat-európai, afrikai és arab országokba szállítottak. Ami az eredményeket illeti, az első három évben mintegy 700 millió forint veszteséget hozott össze a cég, amit 2014–2015-ben összesen 850 millió veszteséggel fejelt meg, a saját tőkéje pedig 600 millió mínuszba csúszott.

A csúcsévben 3 milliárd forint bevételt elkönyvelt cég fizetőképtelenné vált, 2015 áprilisában csődöt kért maga ellen, idén március óta pedig felszámolás folyik ellene. De nem a csődegyezség hiúsult meg, hanem egészen más történt. A bíróság szabálytalanul rendelte el annak idején a csődeljárást, nem vette figyelembe, hogy a csődkérelem beadásakor már benyújtottak felszámolás iránti kérelmet a cég ellen. Az elhúzódó procedúrán kívül más következménye is van a „műhibának”. A hitelezők egy része ugyanis abban a hitben, hogy – mint rendesen – a csődeljárásban bejelentett követelésük automatikusan átkerül, nem jelentkeztek be a felszámolási eljárásba. Ők bukják a pénzüket, mert határidőn túl nyújtották be a követelésüket.