Új módon segítené az MNB a kis cégeket és a bankokat egymásra találni
A BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. augusztus 31-én elindítja a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) kiegészítő és opcionálisan igénybe vehető szolgáltatását. Ez a BISZ-szel szerződött több mint 450 hazai pénzügyi intézményt informálja arról, mi a valószínűsége annak, hogy a tőlük hitelt kérő, illetve már finanszírozott kis- és középvállalkozások (kkv) nem törlesztenek. A KHR-hez minden hitelezéssel foglalkozó vállalkozás csatlakozhat, ehhez a BISZ egyszemélyes tulajdonosának, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az engedélye szükséges.
Az új információs adatbázis révén azok a pénzintézetek, amelyek a hitelkockázat méréséhez már rendelkeznek hasonló modellel, ellenőrizhetik, illetve kiegészíthetik saját értékelésüket, illetve elemzésüket. Ettől az MNB a hitelezési kockázatok csökkenését várja, különösen azon intézményeknél, amelyeknek az erőforrása szűkös ahhoz, hogy felmérjék a rizikókat. A megalapozott hitelezési döntések pedig végső soron hozzájárulhatnak az aktívabb hitelezéshez. Korábbi közlése szerint az MNB a hitelezés 5 százalékos emelkedését szeretné elérni.
Az új szolgáltatás a harmadik eleme az MNB azon intézkedéseinek, amelyek a piaci hitelezés növelését célozzák. Elsőként idén januárban a növekedéstámogató programot (NTP) indították el, amely a növekedési hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetése mellett az új piaci hitelprogramból (PHP) áll. Ennek során az MNB a kamatkockázat és likviditás kezelését segítő új jegybanki eszközöket vezetett be, amelyek igénybevételével a bankok számszerű hitelezési vállalást tettek. A másodjára, idén májusban elindított rendszer pedig a tőkekövetelményeken keresztül ösztönzi a bankokat arra, hogy növeljék kihelyezéseiket.
Nem keresettek a beruházási hitelek
Közel 1560 milliárd forint hitelt nyújtottak a hitelintézetek a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2016 első felében – tartalmazza az MNB tegnap közzétett összesítése. Ez több mint egymillió hitelszerződést takar. A kihelyezett összegek csaknem 45 százaléka a középvállalkozásokhoz került, 35 százaléka pedig kiscégekhez, a többi mikrovállalkozásokhoz. A gazdasági növekedés szempontjából nem szívderítő, hogy a folyósítások alig 11 százaléka beruházási célú, ezzel szemben csaknem 60 százaléka folyószámlahitel. Ennek megfelelően az éven belül és az éven túl esedékes hitelek aránya nagyjából egyharmad–kétharmad volt. Érdekes, hogy a kkv-k az első fél évben több mint 346 milliárd forint értékben vettek fel devizahitelt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.