Kiemelt beruházás indulhat Hatvanban és Pátyon

Hatvan külterületén, a meglévő ipari park melletti 37 hektáron és Pátyon 47 hektáron fejleszt a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. Zöldmezős beruházásokról van szó, kisajátításra nincs jogszabályi lehetőség – közölte a Világgazdaság kérdésére Török Zsombor, a nemrég négy leánycéggel gyarapodott csoport vezetője. Szeptember végén jelent meg a kormányhatározat, amely alapján a NIPÜF valósíthat meg ipari parkot az említett két településen, és amely egyúttal nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánította a két fejlesztést. A megvalósításra első látásra hatalmas, 27,54 milliárd forintos keretet szabott a kabinet, a határozat szerint a NIPÜF ekkora pénzügyi kötelezettséget vállalhat 2016 és 2018 között. Ami a hatvani és a pátyi ipari parkot illeti, keretösszegről van szó, amelybe beletartozik a területek megvétele, ipari övezetté minősítése, infrastrukturális fejlesztése, a közművek, a közúti kapcsolat kiépítése és a bérlők igényeinek megfelelő üzemcsarnokok tervezési és kivitelezési költsége – részletezte a kiadási tételeket Török Zsombor.

Az ügyvezető egyelőre nem árulta el, konkrétan mely befektetők számára készül a pátyi és a hatvani fejlesztés, csak annyit, hogy a betelepülő vállalatok Magyarországon már több helyszínen jelen vannak, és az új fejlesztésekkel több mint 500 új munkahely jön létre. Az első ütemben egy-egy üzemcsarnokot építenek mindkét helyszínen, ezeket hosszú távra adják bérbe, és még bőven marad terület más betelepülőknek is. Egyelőre nem világos, hogy a 27,5 milliárd forintból mennyit finanszíroz a NIPÜF a piacról – amint ezt előírta a kormányhatározat –, és mennyit kell hozzáadnia a büdzsének. Török válasza szerint az állami cég számos pénzintézettől kért ajánlatot, ezek értékelése még folyamatban van, az elbírálás után pontosítható az arány. De az a cél, hogy a banki finanszírozás és a bérleti konstrukció mellett a tulajdonosi hozzájárulás mértéke minél kisebb legyen.

A két konkrét beruházást megelőzően, a NIPÜF alapításakor 10 milliárd forint tőkét bocsátott rendelkezésre az állami tulajdonos. A felhasználást firtató kérdésre Török azt válaszolta, hogy a NIPÜF-nek gyorsan mozgósítható szabad forrásokra van szüksége. Létfontosságú ugyanis, hogy milyen sebességgel tud reagálni a befektetői igényekre, hiszen a befektetés helyszínének megválasztásában többnyire döntő, hogy az adott beruházás mennyi idő alatt készül el, mikor kezdődhet a termelés. Mint mondta, jelenleg is számos potenciális befektetővel tárgyalnak, és ha konkrét megrendelést kap, rögvest el tudja kezdeni a terület előkészítését.

A NIPÜF az országos iparipark-hálózat kialakítására létrehozott szervezet, amelynek egyrészt fel kell mérnie a befektetői igényeket, a másik oldalon pedig fel kell mérnie az ipari parkokat, mivel ezek fejlesztése és üzemeltetése az állami társaság feladata. A kialakítandó országos hálózat koncepciójáról egyelőre annyit közölt Török, hogy a bázist azok a települések jelentik, amelyek elhelyezkedésük, adottságaik, a közúti, a vasúti megközelítés, munkaerő-ellátottság szempontjából stratégiailag kiemelt jelentőségűek. Mindenekelőtt a modern városok programban szereplő megyei jogú városokban alakítanak ki, illetve bővítenek ipari parkokat, de „egyes kijelölt városok” fejlesztési projektjeihez kapcsolódva is fejleszthet a NIPÜF ilyen ingatlanokat. A hálózatba integrálják az állami, illetve önkormányzati érdekeltségű ipari parkokat, amelyeknél a feladat a reorganizáció és a hatékonyságjavítás, de vizsálják azt is, hogyan lehetne beszállni magántulajdonban lévő ipari parkokba is. A NIPÜF elképzelése szerint a kialakítandó hálózat alapegysége helyszínenként 20–100 hektár, ez egybefüggő területként kiszolgálhatja egyetlen nagybefektető igényét is, vagy kisebb alapterületű, standard kialakítású, költséghatékony raktározási, logisztikai és ipari funkció befogadására alkalmas épületeknek adhat helyet.