Politika dönt az óriásfúzióról

Még meg sem száradt a tinta az AT&T és a Time Warner hétvégi fúziós megállapodásán, máris a legváltozatosabb helyekről zúdítottak össztüzet az érintettek nyakába. Az elnökválasztási hajrában Donald Trump republikánus jelölt megígérte, hogy ha hatalomra jut, megvétózza a 85,4 milliárd dolláros ügyletet, mert az túlzott médiahatalmat és befolyást eredményezne, ezzel korlátozná a versenyt és a fogyasztók választási lehetőségeit. Hasonló érveket hangoztatott az NBC-nek a demokrata alelnökjelölt: Tim Kaine szerint a mobil- és a tartalomszolgáltató óriások egybekelésével drágulnának a szolgáltatások. A kisebb koncentráció és a verseny általában is a fogyasztók javát szolgálja, a médiában különösképpen – húzta alá. A Hillary Clintonnal szemben alulmaradt Bernie Sanders demokrata politikus a Twitter-üzenetében egyenesen a hatóságokat szólította fel, hogy akadályozzák meg a fúziót. Iparági ellenlábasok is támadják az üzletet, amellyel szemben a Walt Disney például igen kemény feltételeket támasztana – a hatóságok helyében. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy egy hasonló felvásárlási kísérlet sikerrel vette az engedélyezési procedúrát. Amerika legnagyobb kábelszolgáltatója és műsorszórója, a Comcast 2009-ben megvehette 12,8 milliárd dollárért a NBCUniversal médiacég 51 százalékát, majd 2013-ban az utolsó részvény is hozzá került.

Randall Stephenson, az AT&T vezérigazgatója szerint viszont sima ügyről van szó, hiszen a két különböző területen dolgozó, egymást kiegészítő cég együttműködése a fogyasztók és a részvényesek javát szolgálja. A politikusi megnyilatkozásokkal nem dolguk foglalkozni, a szakhatósági feltételeknek pedig szerinte megfelel a felvázolt konstrukció, amelynek értelmében a Time Warner médiavállalkozásai megtarthatnák önállóságukat. Köztük a szent tehénnek számító, az amerikai sajtószabadság szimbólumának tartott CNN is, amelynek műsorpolitikájába, független hírszerkesztésébe nem szólnának bele. Washington az AT&T-nek fúziós ügyben egyébként 2011-ben egyszer már keresztbe tett, akkor a mobilszolgáltató a riválisára, a T-Mobile US-re tett ajánlatát fúrták meg. Most viszont Stephenson szerint mindent megtesznek, hogy eleget tegyenek a hatóságok elvárásainak. Lobbiznak is ennek érdekében, a cég az elnökválasztási kampányban 4,2 millió dollárt adott a jelölteknek és különféle politikai szervezeteknek. Pluszban a demokrata elnökjelölő konvencióra 1,5 milliót, a republikánusokéra 4,2 millió dollárt adtak. Köze lehet ebben a „bigott” republikánusnak számító Stephensonnak, aki magánvagyonából mindig adakozott, ám Donald Trump kampányához nem járult hozzá. A Time Warner vezére, Jeff Bewkes viszont egyetlen centet sem adott az idén kampánycélokra, a politika helyett az üzlet köti le energiáit. Az amerikai médiahatóságnak (FCC) is jóvá kell hagynia a fúziót, itt azonban a politika is közbeszólhat: a jelenlegi elnöknek, a kábel- és telekomszolgáltatókkal szemben kérlelhetetlen szigorral fellépő Tom Wheelernek ugyanis a The Wall Street Journal szerint jövőre mennie kell, ha Hillary Clintont választják elnökké. Az AT&T sem nyeretlen kétévessel lát neki az egyeztetéseknek, a cégnél azt a Robert Quinnt bízták meg ezzel, aki korábban az AT&T–BellSouth-fúziónál kijárta a hatósági engedélyeket.