Minél élénkebb a lakáshitelezés Magyarországon, jellemzően annál hosszabb átlagos futamidőre vesznek fel hitelt az emberek – nagyjából ezt az összefüggést lehet kihámozni a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A jelenség magyarázata valószínűleg az, hogy ilyenkor egyre több olyan család is az eladósodás mellett dönt, amelyek a rövid futamidőhöz tartozó, magasabb törlesztőrészletet már nem tudnák kigazdálkodni, ezért inkább a hosszabb futamidő mellett teszik le a voksukat.
A futamidőre visszatérve: annak a hitel jövőbeni pénzáramlása és a teljes visszafizetett összeg szempontjából bizony nagy jelentősége van. Minél hosszabb a futamidő, annál érzékenyebb a törlesztőrészlet a kamatemelkedésre. Éppen ezért az idővel magasabb kamatra számító vagy a törlesztőrészlet emelkedésére érzékeny ügyfeleknek (közéjük tartozhat a korábbi devizahitelesek jó része is) rövidebb futamidőre érdemes hitelt felvenniük.
Vegyünk egy példát: egy 10 millió forintos hitel 10 év alatt, átlagosnak mondható 5 százalékos kamat mellett 106 ezer forintos havi törlesztőrészlettel fizethető vissza. Ha viszont a kamat 6 százalékra emelkedik, a törlesztőrészlet 5 százalékkal 111 ezer forint környékére nő. Ugyanezt a hitelt 20 évre felvéve az említett kamatemelés 66 ezer forinttal 72 ezerre, vagyis közel 9 százalékkal növeli a törlesztőrészletünket. A teljes visszafizetendő összeg 10 év alatt 12,7 millió, 20 év alatt viszont 15,8 millió forint. E két összeg 6 százalékos kamatot feltételezve 13,3, illetve 17,2 millió forint lenne. Hangsúlyozzuk: egy 10 millió forintos kezdeti összegű lakáshitel esetében. A hosszabb futamidő tehát nemcsak nagyobb kamattörlesztési terhet jelent a futamidő során, de kevésbé véd a kamatkörnyezet emelkedése ellen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.