A Sanofi ajánlatára vár az Actelion

Visszalépett a Johnson & Johnson (J&J) a svájci Actelion felvásárlásától, igazolva azokat a várakozásokat, hogy az Európa legnagyobb biotechnológiai társaságának számító cég számára nem létkérdés az ügylet sürgős nyélbe ütése.

November végén az amerikaiak nagyot srófoltak ajánlatukon, részvényenként 250 dolláros ígéretükkel 27 milliárd dollárra értékelték az akkor 21 milliárd dollárt érő Acteliont. A tárgyalások intenzív szakaszba léptek, de a felek – sajtóhírek szerint – végül nem elsősorban az árban, hanem az ügylethez kötött feltételekben nem tudtak megegyezni. A svájciak – érthető módon – minél többet akarnak megőrizni függetlenségükből, s itt keletkeztek áthidalhatatlan ellentétek. Az Actelion tárgyalási helyzetét javította, hogy időközben a francia Sanofi is jelezte érdeklődését, de a konkrét ajánlattal még adós. A J&J közleményében a kudarc okát abban jelölte meg, hogy az akvizícióval nem tudnak a részvényeseik számára megfelelő értékbővülést elérni. Utóbbiak nem estek kétségbe, erre utal a fél százalékkal erősödő árfolyam. A zürichi tőzsdén jegyzett Actelion viszont 7,8 százalékot esett, ezzel félmilliárd dollárral lett vékonyabb. A Sanofi esélyei nőttek ugyan, de a magas vételártól való ódzkodás 1,5 százalékos árfolyamesést okozott.

Az Acteliont Jean-Paul Clozel és felesége, Martine hozta létre 1997-ben, amikor gyógyszerkutatókkal közösen úgy döntöttek, hogy kiválnak a Roche-ból, és saját útjukat járják. Számításuk bejött, a magas tüdővérnyomás elleni Tracleer nevű gyógyszerük átütő szakmai és anyagi sikert hozott. Clozel vezérigazgatóként és tulajdonosként is nagy befolyással rendelkezik a cégnél, s eddig visszaverték az összes felvásárlási kísérletet. Novemberi, a Bloomberg által idézett interjújában hangsúlyozta, hogy meggyőző érvek kellenek ahhoz, hogy feladják a függetlenségüket, mert a kérők pénzzel nem mennek semmire, az nekik is van bőven. Most tehát a Sanofira marad Clozelék meggyőzése.