Lassan terjed az alternatív domén

Újfajta területfoglalási láz tört ki az interneten, de a magyar honlapokat böngésző nagyközönség szinte még észre sem vette az alternatív végződésű, avagy gtld nevek terjedését. A .trade, .market, .media, .shop, .club, .tech vagy éppen .berlin, .london és hasonló végződésű nevekért nem tolonganak a magyar regisztrálók, noha az internetes reklámpiacon a jó domén komoly versenyelőnyt jelent.

Ma már a világ összes doménneve közül minden hatodik alternatív végződésű – mondta az egyik nagy hazai doménregisztrátor-társaság, a Silicium Network Kft. ügyvezetője, Bordi Gergely. A legnépszerűbb .xyz végződésből 6,6 millió, a .top végződésből 4,4 millió doménnevet védtek le két év alatt (főleg Kínában), az elmúlt évtizedben igen népszerűvé váló .eu végződés csak 3,8 milliónál jár.

A doménregisztrátor szerint a klasszikus végződésekkel levédett, kiválóan pozicionált nevek továbbra is kivételezett helyzetben lesznek, piaci értékük csökkenésére nem kell számítani, a Google keresője ráadásul a régi nagy végződéseket (com, net, info stb.) némi előnyben részesíti az újakkal szemben. A gtld nevek nagy előnye viszont, hogy bőven akadnak olyan kulcsszavak, amelyekre a keresőkben hirdetői verseny alakult ki, ezek alternatív végződéssel már könnyebben előrevihetők a találati listákon, mint egy kevésbé találó .com domén.

Az újfajta nevek kifejezőbbek, megjegyezhetőbbek és egyedibbek is tudnak lenni, mint hagyományos társaik, ez magyarázza sikerüket is. Az egyediség magasabb árral jár ugyan, de a nagyobb választék miatt az alternatív nevek körében kevésbé vonzó a spekulációs célú vásárlás, mint a régi típusúaknál. Előfordul azonban, hogy maga a végződés egy spekuláció a kibocsátó részéről: a .lotto, a .bank és a .rich végű nevek például évi 1–2 ezer dollár között kaphatók, miközben egy átlagos alternatív domén éves díja 20-30 dollár körül mozog.

A magyar domének közel 700 ezer .hu nevet számláló piaca a lakosság számához mérten nem számít kicsinek, a végződés aránya a magyar nyelvű honlapok körében igen magas, amit az árazás is segít. A nemzetközi doménnevek sok ezer forintos éves díjával szemben egy magyar domént már évi nettó 1200–2000 forintért le lehet védeni. A magyar piac nem elég nagy ahhoz, hogy a .comos végződéseknél látott ipari méretű, robotok által vezérelt doménspekuláció virágzásnak induljon, itthon a nem használt, de levédett nevek többsége mögött is van általában egy honlapterv. A szükségtelenné vált nevek zömét egyszerűen felmondják, a nyilvánvalóan prémiumkategóriásokat pedig addig őrzik, amíg valaki megad értük pár tízezer, ritkábban néhány százezer forintot. Naponta 100–200 magyar cím szabadul fel és válik újra lefoglalhatóvá, köztük mindig akad néhány, amelyért már a felszabadulása pillanatában versenyre kelnek.