Obama kitiltaná az olajvállalatokat az USA "hidegebb" érdekeltségű területeiről

A leköszönő amerikai elnök hivatalosan is „korlátlan ideig tiltott területnek” nevezte az Északi-sark és a körülötte húzódó óceán bizonyos részeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kijelölt területeket tilos bérbe adni és ott olajfúrást végezni – számol be cikkében a BBC.

Barack Obama lépését sokan annak tudják be, hogy így próbálja megóvni a régiót januári visszavonulása előtt, mielőtt a globális felmelegedést tagadó Donald Trump a helyére lép. Trumpnak ugyanakkor nehéz dolga lesz, ugyanis a törvénynek nincs olyan része, amely engedélyt adna az elnök utódjának arra, hogy később visszavonja a döntést.

„Nem volt még olyan amerikai elnök, aki visszavonta volna elődje olaj- és gázlelőhelyek offshore bérbeadására vonatkozó törvényét. Ha Trump ezzel próbálkozna, azonnal a bíróságon találná magát” – közölte a Föld Barátai nevű környezetvédelmi szervezet. Ezzel szemben az Amerikai Petróleum Intézet úgy reagált: „nem létezik olyan, hogy korlátlan, örökös, tiltás.”

Kanada szintén elkötelezte magát hasonló lépések megtételére a saját Északi-sarkköri területeinek védelme érdekében. Az USA északi szomszédja azonban öt évente fogja felülvizsgálni a sarkkörrel kapcsolatos törvényeit, míg Obama véglegesnek tekinti saját döntését.
 
Verseny a hideg tartalékokért

Elsősorban a Jeges-tenger körül elhelyezkedő öt ország – Egyesült Államok (Alaszka), Kanada, Oroszország, Norvégia, Dánia (Grönland) – számára bír stratégiai fontossággal az Északi-sark térsége. Sok elemző Moszkvát tartja a legmeghatározóbb szereplőnek, aki az utóbbi években dollármilliárdokat fektetett be a térségbe. Mindez vélhetően annak is betudható, hogy az orosz gazdaság nagyban függ a szénhidrogénektől – olvasható a Council On Foreign Relations nevű elemző hírportálon.

A 4,2 millió lakosú, a Föld mintegy 8 százalékát kitevő Északi-sarkvidéken az első energiamezőket az 1960-as években fedezték fel. A Földön lévő, még kiaknázatlan kőolaj források 22 százaléka itt található. Az orosz földgáz tartalékok 95 százaléka és az olaj tartalékaik 60 százaléka itt fekszik.

Az Északi-sarkon folyó halászat, hajózás, energia- és ásvány termelés tudományos kutatói tevékenységek és turizmus meghatározó jelentőséggel bírnak biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt a környező országokra. Az infrastruktúra hiánya jelenti a legnagyobb akadályt az energia beruházások előtt.