„Megfázott” néhány erőmű a nagy hidegben

Hétfőn tüzelőanyag-hiány és „ecolyukadás” miatt nem termelt a Mátrai Erőmű III-as és IV-es, lignit-biomassza tüzelésű blokkja, vasárnap pedig a szintén lignit-biomasszás I-es blokk sem, a hűtőrendszer hibája miatt. Nem működik a Dunamenti Erőmű G3-as szénhidrogén-üzemű egysége sem, a társaságtól kapott válasz szerint azért, mert a blokk gőzturbináján olyan hibák keletkeztek a rendkívüli hideg miatt, amelyeket azonnal el kellett hárítani.

Pénteken a Bakonyi Erőmű egyik gázüzemű blokkjának a gázszelepe is felmondta a szolgálatot a Mavir adatai alapján. Néhány hetes kényszerpihenőn van továbbá az ország legnagyobb hatásfokú gázüzemű erőműve, a 433 megawattos gönyűi létesítmény is, amelynek – a társaságtól kapott tájékoztatás szerint – megkezdődött első nagy karbantartása. Fennállása óta 2016-ban volt a legmagasabb a Gönyűi Erőmű kihasználtsága, és 2017 is jó évnek ígérkezik számára.

A felsoroltakhoz hasonló műszaki zavarok máskor is előfordulnak. A mostaniak összességében kisebb súlyúak, még a tervezett leállással együtt is, de persze az érintett erőműtársaságnak gondot okoznak. Tegnap a Mátra munkára fogható teljesítményéből 464 megawattnyi esett ki, vasárnap – hétvégeken alacsonyabb az ország áramigénye – 100 megawattal több. A Dunamentinél a G3-as blokk kiesését pótolták a tartalékként beindított G1-es és GT2-es egységek. A Bakonyinál 58 megawattal kevesebb volt a hadra fogható kapacitás.

Viszonylag ritka, hogy minden hazai erőművi blokk egyszerre és teljes gőzzel termeljen. Működésüket pillanatnyi műszaki állapotukon túl piaci szempontok, a tervezett karbantartások és a rendszerirányító társaság utasításai is befolyásolják. A Mavir Zrt. adatai szerint hétfőn déltájban a magyarországi áramtermelés közel felét a Paksi Atomerőmű adta (mint máskor is), a Mátra termelése reggel óta kissé emelkedett. Ez az erőmű a gázüzemű létesítményekkel, valamint a megújulókkal együtt adott kicsit több villamos energiát, mint Paks.

A lignit Magyarország energiastratégiája szerint hosszú távú tartalék. Előnye, hogy nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és import váltható ki vele. Új lignitblokk azonban már csak az úgynevezett tisztaszén-technológiával épülhet, feltéve, ha megoldható az áramtermeléskor keletkező szén-dioxid tárolása is. Az említett eljárással világszerte folynak kísérleti projektek, de ezek még nem piacképesek. Így továbbra is a szén- és a lignitalapú áramtermelés károsítja leginkább a környezetet.

Ez húzódik meg amögött is, hogy Németország illetékes minisztériumának egy minapi jelentésében az írják, hogy az ország klímavállalásának elérése érdekében 2030-ra leállítják a szénerőműveiknek több mint a felét. A Greenfo szerint a lépés kilowattóránként 0,2 centjükbe kerül majd a németeknek. Az ítélet a negyvenéves és annál öregebb lignit- és szénerőművekre vonatkozik, vagyis a lignitesek 55, a szenesek 60 százalékára.

Azt is tervezik, hogy megnövelik a tonnánkénti szén-dioxid-kibocsátás árát 10 euró­val, esetleg csökkentik a szén- és a ligniterőművek működési idejét. Ám – hívja fel a figyelmet a Greenfo – ha a németek ilyen ütemezésben szorítják ki a lignit- és szénerőműveiket, akkor az ország exportőrből könnyen importőrré válhat, hiszen néhány év múlva az atomerőműveiket is be kell zárniuk.