Nemzeti forrásból 85,3, az Európai Unió közvetlen kifizetéseiből pedig 395,73 milliárd forint agrártámogatás kerül idén a gazdák számlájára – jelentette be Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője. Az általa közölt adatokból az is kiderült, hogy az EU-forrás ezzel szinten marad, a hazai költségvetésből – a vidékfejlesztési pénzek nélkül – a mezőgazdaság támogatására szánt összeg viszont mintegy 10 milliárd forinttal csökken. A főosztályvezető elmondta, hogy területalapú támogatást 4,9 millió hektárra igényeltek a gazdálkodók, és körülbelül 224 milliárd forint kifizetés várható. Az alaptámogatás hektáronként közel 45 ezer, a zöldítés pedig 25 ezer forint lesz. Ezeken felül a fiatal gazdák, legfeljebb 90 hektárra, hektáronként valamivel több, mint 21 ezer forint támogatásra jogosultak.
– Új szabályokat vezet be a tárca a zöldítési támogatásnál – mondta a főosztályvezető. Az FM néhány fajjal kibővíti az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető növények listáját, és 60 napos fenntartási időszakot ír elő. A spárga és az óriás virágosnád pedig a zöldítés szempontjából állandó kultúrának minősül.
Idén bekerülnek a termeléshez kötött támogatásra jogosult növényfajok közé a zöldségnek minősülő fűszernövények, mint a menta, a bazsalikom, a tárkony és a rozmaring. Összesen 26,1 milliárd forint jut nemzeti forrásból a tejtermelők, a szarvasmarha- és juhtartók dotálására. Állatjóléti támogatásként a baromfitartók 12 milliárd forintra lesznek jogosultak, míg – hasonló jogcímen – a tojástermelő és tenyészbaromfi-állományok után 1,25 milliárd lesz a támogatás. A sertéstartók állatjóléti támogatás címén 9,14 milliárd forintot igényelhetnek, az anyakocák után összesen 8,6 milliárd forint jár majd, míg a sertésstratégia megvalósítására 1,1 milliárd forintot különítettek el. Állatbetegségek megelőzésére 10,5 milliárd, az állati tetemek elszállítására pedig további 3,6 milliárd forint szerepel a büdzsében. Szentirmay további nagy kiadási tételként említette az agrártermelők gázolaj-támogatására szánt 28 milliárd forintot. Az Országgyűlés előtt van a tárca javaslata a kárenyhítési törvény módosítására, amellyel a főosztályvezető szerint jobban járnak majd a gazdák. A változások lényege, hogy nemcsak a csapadékhiányt, hanem a légköri aszályt is figyelembe veszik az aszály fogalmának meghatározásakor, másrészt pedig a terméskiesést nem üzemi szinten, hanem kultúránként értelmezik. Előfordult ugyanis, hogy a nyári betakarítású növényeken elszenvedett kárt az ősziek éppen annyira pótolták, hogy a gazdálkodó már nem volt jogosult a kárenyhítésre.
Szentirmay elmondta, ha ilyen szabályok szerint fizettek volna 2012-ben és 2015-ben, akkor 50 százalékkal magasabb összegű kárenyhítést kaphattak volna a gazdák. A kárenyhítési alapban most 21,7 milliárd forint van, amelyből várhatóan 6 milliárdot fizetnek ki a tavalyi károkra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.