Átlépte a bűvös határt a hazai online kiskereskedelem

A teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 3,9 százaléka már internetes értékesítésből származik. Miközben a kiskereskedelem egésze 2016-ban csak hozzávetőleg 6 százalékkal bővült, addig az online piac 18%-kal tudta növelni bevételeit. A növekedési korlátok jelei azonban már látszódnak, így a szektor 2017-ben minden eddiginél nagyobb kihívások és változások elé néz. A webáruházak több mint 80 százaléka 2016-ban eredményesebb évet zárt, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerep jutott az utolsó negyedév kiemelkedő teljesítményének, mely az egész éves, összesített online kiskereskedelmi forgalom 36 százalékát jelentette és a forgalmazott termékek körétől függetlenül minden szektorban az év legerősebb időszakának számított.

Ugyanakkor az áruházak közel kétharmada úgy véli, hogy saját piacára 2016-ban erősödő koncentráltság volt jellemző, és egyre nehezebb kitűnni a „legnagyobbak” árnyékából. Erre jó példa a tavalyi „Black Friday”, mely mindössze a webáruházak 32 százalékánál tudta hozni az előzetes forgalmi várakozásokat. Igazán kiemelkedő eredményeket pedig csupán a legnagyobb márkaismertséggel és eléréssel rendelkező áruházak tudtak elkönyvelni: a limitált készletek és az erős média-zaj miatt maguk a vásárlók is az ismertebb, és ezért többet is hirdető kereskedők oldalait látogatták ezen a kiemelt napon. Ennek ellenére  a „Black Friday”-t követő saját, dedikált akciós napok, illetve az ünnepi időszakot megelőző 2 hetes időszak már a kereskedők többségénél (50%) nem csak teljesítette, de meg is haladta az előzetes várakozásokat. Összességben a tavalyi karácsonyi szezon, átlagosan 15%-kal jobb eredményt produkált, mint egy évvel korábban.

A vásárlókat tehát elsősorban rendszeres és kellően „hangos” marketinggel fűszerezett, valódi akciókkal lehet a virtuális kosarakhoz csábítani, amire – az állandó tétemelés okán – tömegesen leginkább már csak a piacvezető szereplők képesek. Bár a webáruházak több mint harmada (35%) saját bővülését részben az online kiskereskedelmi piac természetes bővülésének tudja be, több mint 50% ítélte meg úgy, hogy a 2016-os eredménye elsősorban a saját marketingtevékenysége sikerétől függött. 2017 során pedig a kereskedők többsége új termékkategória bevezetésével szeretné még vonzóbbá tenni kínálatát.

A visszatérő vásárlókra kell építeni

Az állandó akciók és jól becsomagolt vásárlásösztönző promóciók amellett, hogy kényelmesebbé teszik a vásárlókat, az ingerküszöbüket is megemelik. A tavalyi ünnepi időszakban, egészen november végéig az „akció-várás” jellemezte a vásárlókat, ezt pedig a kereskedők ki is használták: ha nem is ugyanazon a napon, de sok webáruház november utolsó hetére időzítette az év végi szezon rajtját. Ezzel viszont együtt járt az is, hogy a korábbi években 2-3 hónap alatt egyenletesen bővülő karácsonyi kereslet tavaly alig 1 hónapra, és azon belül is 1-1 kiemelt akciós napra összpontosult. Ez utóbbi pedig korábban nem látott terhet rótt a szektort kiszolgáló szolgáltatókra: logisztikai, IT cégekre, valamint a kereskedők ügyfélszolgálataira. A sok szereplő együttes, összehangolt munkája azonban nem mindig hiba nélküli, így a kedvezmények és kihagyhatatlan ajánlatok egyben sok kellemetlen percet okoztak a vásárlók számára is.

A megváltozott piaci környezet és a promóciós dömping a kereskedők részéről az eddigieknél pontosabb célzást és ügyfélismeretet, míg a vásárlók részéről tudatosabb és sokszor lojálisabb magatartást eredményez. A rutinosabb, (gyakorlottabban rendelő) vásárlói kör által elvárt magas szintű kiszolgálás, a fizetési lehetőségek sokszínűsége, valamint a legszélesebb logisztikai paletta ma már alap elvárás a kereskedők felé, sőt ez sok esetben már a talpon maradáshoz is kevés. Az egyénileg célzott kampányok, a folyamatosan fejlődő és változó vásárlási, internetezési szokások lekövetése (akár platformok, akár csatornák tekintetében), a minden korábbinál szélesebb termékpaletta és az erre épített, rendszeres kedvezmények együttese mára a növekedés alappillére helyett hosszútávon a túlélés feltételévé lépett elő.

Változások a felszín alatt

A 2016-os év az online kiskereskedelem vonatkozásában látszólag nem hozott nagy változást:  továbbra is dinamikusan, 18%-kal nő a piac, 7-8%-os éves ütemben emelkedik a magyar online vásárló lakosság mérete, mely jelenleg már eléri a 2,8 millió főt, egyre több ismert, nagy márka jelenik meg a hazai online térben.  A színfalak mögött azonban komoly változások figyelhetők meg: Az online vásárlók száma immár második éve csupán egy számjegyű bővülést mutat.  Az a kereskedő, aki növekedni akar annak muszáj a visszatérő vásárlókra építenie. Míg korábban csak 1-2 szektor esetében voltak látható jelei a növekedési korlátoknak, addig a tavalyi év már megmutatta, hogy ezek a korlátok egyes áruházak szintjén is jelen vannak.  Még a legnagyobb, legismertebb e-kereskedők közül is csak keveseknek sikerült akár a piaci átlagot meghaladó mértékű növekedést elérnie, miközben több olyan szereplő is befejezte, vagy átalakította a működését, aki bár az elsők között jelent meg a hazai piacon – nagyon sokat téve azért, hogy a mai online kiskereskedelem a mostani szintjén lehessen – nem rendelkezett megfelelő pénzügyi háttérrel a felgyorsult iram tartásához.

A növekedési korlátok kialakulásához az is hozzájárul, hogy több olyan termékkategória is van, melyben az egy vásárlóra vetített éves költések száma korlátozott, vagy gyakran dedikált alkalmakhoz kötött (pl.: játékok, kulturális termékek). Csupán egy olyan szektor van, ahol ezek a korlátok nem érvényesülnek: az FMCG szektor, mely az online térben még mindig csak a szárnypróbálgatás időszakában jár, de az már a mostani adatokból is látszik, hogy nagy jövő áll a rendszeres bevásárlások online intézése előtt! A technológiai fejlődés ellenére a piaci koncentrálódás hatásaként, a korábbi években csökkenésnek indult készpénzes fizetés súlya ismét növekedő pályára állt: a készpénzes fizetések (boltban, átvevőhelyen és futárnál) aránya az egy évvel korábbi 57%-ról 2016-ban az összes vásárlásra vetítve 61%-ra emelkedett.