Hozamnövelésre hajtanak a gazdák

Míg tavaly összességében nőtt a szabadföldi zöldségek termőterülete, a hasonló körülmények között termesztett paprikáé több mint 140 hektárral 831 hektárra csökkent, 2010 óta pedig több mint 200 hektár paprikaföld tűnt el. A termésmennyiség és a fokozatosan szűkülő terület között nincs lineáris összefüggés, mivel a termelők többsége már intenzív technológiákkal dolgozik, amelyekkel jobb hozamok érhetők el – tájékoztatott a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A szabadföldön termesztett paprika 2016-os mennyisége 27 900 tonna volt, ez a hektáronkénti 33,6 tonnás átlagos hozammal jónak mondható, különösen, ha a kedvezőtlen időjárási és növényegészségügyi helyzetet is figyelembe vesszük.

Csökkent a hajtatott paprika területe is tavaly: az 1478 hektáros termőterület közel 5 százalékkal volt kisebb az előző évinél. A technológiaváltás itt is eredményes volt: tavaly az egy évvel korábbihoz képest 2000 tonnával 172 900 tonnára nőtt a termés mennyisége. A NAK tapasztalatai szerint sokan felhagytak a hidegfóliás talajon termesztéssel, és egyre többen állnak át a magasabb hozamokkal kecsegtető talaj nélküli, intenzív termesztésre.

Jelentősen, mintegy 500 hektárral volt kevesebb a fűszerpaprika termőterülete 2016-ban. A 2055 hektáron termett 21 400 tonna azonban így is 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ahogyan a szabadföldi termesztésnél általában, a szabadföldi paprika termőterületét is alapvetően határozza meg az előző év sikere vagy sikertelensége – magyarázta a termesztési kedv ingadozásait a NAK.

Meghatározó a feldolgozóipari igények változása is, mivel az ipar előre meghatározott igények szerint köti termeltetési szerződéseit, a szabadföldi és a fűszerpaprika esetében ezek együttesen határozták meg a termőterület-csökkenést. A hajtatott paprika termőfelületének csökkenése azonban elsősorban a technológiaváltással magyarázható, egyre inkább visszaszorul a korszerűtlen fűtetlen fóliás termesztés, és terjednek az intenzív módszerek. A NAK a szabadföldi termelésben idén nagyobb változásokra nem számít, és előzetes becslései szerint a terület hasonló szinten lesz, mint tavaly. A Vidékfejlesztési programban kiírt üveg- és fóliaházak építését támogató pályázatok elbírálását követő első kifizetések után várható a hajtatófelület bővülése, ám ennek hatása csak 2018-tól lesz érzékelhető.

Kevesebb a paradicsom is

A szabadföldi paradicsom termőterülete tavaly a 2015-ösnél 200 hektárral volt kisebb, és a 80 ezer tonnás termésmennyiség is elmaradt az egy évvel korábbi 91,9 ezer tonnától. A NAK szerint azonban a számokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mert Magyarországon szabadföldön ipari feldolgozásra termelnek paradicsomot, kifejezetten a feldolgozóipar igényeinek megfelelő mennyiségben. A mélypont 2012-ben volt, amikor mindössze 212 hektáron termeltünk ipari paradicsomot. A hajtatott paradicsom területe tavaly kismértékben bővült az előző évihez képest, de mivel a technológiaváltás miatt jobb hozamokat érnek el a termelők, a termésmennyiség arányaiban jobban nő.