Kiemelt juttatást kapnak az állami szakértők

Akár 150 ezer forintot is kereshetnek egyetlen pályázattal az állami projektértékelők, díjazásuk az adott felhívás kedvezményezetti körétől, a kiválasztási eljárásrend típusától és az igényelt támogatás összegétől egyaránt függ.

A Miniszterelnökség 3000 fős szakértői névsor összeállítását tűzte ki célul tavaly áprilisban, azonban a január 31-i adatok szerint alig 2500 szakember szerepel a rendszerben. A maximális 150 ezer forintos bérezés alá a 1,5 milliárd forintnál nagyobb összegű kiemelt beruházások értékelése esik, de például egy 50 millió forint alatti, mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzó felhívásnál csak 10 ezer forint a tiszteletdíj. A két szélső érték közt járhat 30, 50, 75 és 100 ezer forint is a pontozásért annak megfelelően, hogy az állami, az önkormányzati vagy a versenyszféra számára nyílik-e meg a forráskeret. Esetükben az értékelt pályázatok támogatási összege a legtöbbször 50 és 300 millió vagy 300 millió és 1,5 milliárd forint közé esik.

Ahogy a büntetlen előélet vagy a felsőfokú végzettség feltétele a szakértői névsorba kerülésnek, úgy aki már bírált el pályázatot, annak nemzetbiztonsági ellenőrzésen is át kell esnie, illetve vagyonnyilatkozatot is szükséges tennie. Lényeges szempont: csak az jelentkezhet állami pályázatértékelőnek, aki egy központi államigazgatási szervnél, az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél vagy egy többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál dolgozik. A Miniszterelnökség által megadott nyolc tudományág 56 tématerülete bármelyikében hároméves szakmai gyakorlat is elegendő ahhoz, hogy az illető értékelési megbízást kaphasson. A számításba vett tudományágaknál széles a választék: a műszaki, az agrár- vagy a természettudományok létjogosultságát aligha kérdőjelezi meg bárki is, de a művészet vagy a hittudomány nem tartozik azok közé, amelyekre az európai uniós forráselosztás terén elsőként gondolunk. A szakértőknek minden benyújtott támogatási kérelemnél három fő szempontot kell figyelembe venniük: a szakmai színvonal, a gazdasági hasznosulás lehetősége és a kért összeg indokoltsága.


Okozott lassulást a megújulás, még mindig vannak olyan részei a rendszernek, amelyeket javítani kell, és a nyilvános pályázatértékelői szaknévsor felállítása is időigényes folyamat volt – ezt Csepreghy Nándor is elismerte lapunknak. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint ezt fel kellett vállalni, hogy kihúzhassák azoknak a brüsszeli és hazai kritikusoknak a méregfogát, akik úgy gondolják, bennfentes módon történik a beadványok értékelése. Mint mondta, ma már tisztán nyomon követhető, szakmai alapú a bírálat. Az átalakítás célja az volt, hogy minden kételyt eloszlassanak: a győztes pályázatok a tartalmuk miatt nyertek, nem pedig a mögöttük álló cégekből vagy személyekből fakadóan. Csepreghy Nándor szerint ezzel a kihívással is szembe kellett nézni ahhoz, hogy az értékelés és a források lekötése terén is a visegrádi négyek közt elsők legyünk, az összes EU-tagállamot figyelembe véve pedig az első hat között maradjunk.

A 2014–2020-as uniós ciklusra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a szükséges önerővel együtt 12 ezermilliárd forintos fejlesztést jelent az évtized végéig. A tavalyi év mérlege 1739 milliárd forintnyi brüsszeli forrás kifizetése, melynek 77 százaléka előlegként került a győztes pályázók számlájára.