50 milliárd egy új hulladékégetőre

Kiírták az ország második hulladékégetőjének a tenderét. A kiírás egyik érdekessége, hogy a címében nincs szó sem hulladékégetésről, sem energiatermelésről. A felhívás olyan projektre vonatkozik, amely „energiahatékonysági elemekkel” hasznosítja a szennyvíziszapot.

E tevékenység pedig megtalálható azok között a települési vízellátáshoz és szennyvízkezeléshez tartozó prioritások között, amelyek támogathatók az uniós operatív programok közül a KEHOP 2. keretéből. A kiírás szerint a szennyvíziszapot talajjavításra is kell majd használni a mezőgazdaságban.

A kiírás szerint a projekt legfeljebb 50 milliárd forintos uniós támogatást kaphat 75 százalékos intenzitással és a magyar állam társfinanszírozásával. Bár a hulladékégető (a szakma a hulladékhasznosító, röviden „huha” kifejezést használja) mellett számos más, a szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó létesítményt is meg kell majd építeni, a forrás nagy részét várhatóan a Huha 2.-re fordítják.

Az 50 milliárdos tétel már felbukkant a korábbi becslésekben és Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár nyilatkozatában is, amelyben erőműről esett szó, és a szennyvíziszap mellett a hulladék majdani energetikai hasznosításáról is.

A leendő hulladékégető helyszínét a tenderkiíró fejlesztési tárca nem jelölte meg, de néhány hete Szabó Zsolt a központi régióban létesítendő, öt év alatt felépítendő erőműről beszélt. Korábban pedig elhangzott, hogy a létesítmény Dél-Budán vagy Budától délre épülne. Piaci várakozások szerint a tender befutója – esetleg egyedüli pályázója is – a főváros lesz, a kivitelező pedig a rákospalotai hulladékégető (Huha) tulajdonosa és üzemeltetője, a Fővárosi Közterület-kezelő Zrt. lehet.

Kétszáz megawattos lesz az erőmű

A napokban megjelent felhívás szerint olyan létesítménnyel lehet pályázni, amely képes évi 180 ezer tonna, 25 százalékos szárazanyag-tartalmú szennyvíziszap energetikai hasznosítására, megújuló forrásból évi 3,39 petajoule energiát állít elő, és rendelkezik további 200,31 megawattnyi, szintén megújuló alapú energiatermelő kapacitással. Adott az is, hogy a beruházás révén mennyivel kell csökkennie az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátásának.