Továbbra sem működik a megújuló alapú áramtermelés (rövidített nevén Metár) támogatási rendszerének számos része, mert még nem zárult le az e tárgyban a brüsszeli illetékesekkel folyó egyeztetés. Pedig maga a törvény már január 1-je óta hatályos.
Grábner Péter, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese a DLA Piper ügyvédi iroda tegnapi szakmai rendezvényén elmondta, hogy a késlekedés nem érinti a másik, már több éve működő támogatási rendszert, a KÁT-ot (amelyben a termelő szabott áron és garantáltan átadhatja az áramát). A Metár pénzügyi terhe a kormányzati szándékok szerint nem sújtja a lakosságot, ahogyan a KÁT sem. Így persze a megújuló alapú energiatermelés felfuttatását majd a versenypiaci szereplők fizetik ki, ami idővel versenyképességi kérdéseket vethet fel.
[caption id="" align="alignleft" width="600"] Fotó: Koncz György[/caption]A Metár-támogatások megítélésének módjánál a választóvíz az 1 megawattos határ. Az ennél nagyobb teljesítményű létesítményekhez pályázni kell a prémiumtípusú támogatásra, és további kötelezettségek is vannak. Ilyen például, hogy a lehetséges beruházónak vállalnia kell a termelése kapcsán szükséges kiegyenlítő energia költségét. A kötelező átvétel rendszere az 1 megawattosnál kisebb (továbbá a demonstrációs) projektek számára él tovább, ezek támogatási igényét a MEKH bírálja el. A barnaprémium rendszere olyan új elem, amelyet a döntéshozó az egyébként leállítandó biogáz- és biomassza-létesítmények piacon tartására vezetne be.
Az említett versenyképességi aggályt enyhíti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felső és át nem léphető határt szabott a lehetséges kifizetéseknek. Eszerint a 2017–2021-es ciklusban a KÁT keretében legfeljebb 12 milliárd forint osztható ki, az 1 megawatt alatti, pályáztatás nélküli projektekre 10 milliárdot ítélhet meg a MEKH, az afölötti, pályáztatásos rendszerben, a szélenergia-beruházásoknál és a barnaprémium esetében pedig együtt 70 milliárd használható fel.
Mint Grábner Péter ismertette, a prémiumtípusú támogatásra csak az uniós állásfoglalás után írhatók ki a tenderek. Az EU dönti majd el, hogy technológiaspecifikus vagy technológiasemleges pályázatot lehet-e kiírni. Ezen múlik például, hogy a geotermikus projektek csak egymással versenyeznek-e majd, vagy mondjuk biogázosokkal is. A MEKH a technológiasemleges pályázat mellett állna. Az EU vizsgálja a Metár tervezett finanszírozási rendszerét is, azt, hogy honnan jön össze a támogatásra szánt pénz, és elemzi a beruházásokra vonatkozó megtérülési elvárásokat is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.