Lehet, hogy az Ön autójában sincs légzsák

A helyzetet csak rontja, hogy akár további egymillió személygépjárműbe kerülhettek nem megfelelően működő, ellenőrizetlen forrásból származó manipulált biztonsági elemek, amelyek rendkívül súlyos biztonsági kockázatokat rejtenek az utasok számára, hívja fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).
 
Iparági becslések szerint a légzsákok és az ehhez tartozó egyéb elektronikusan vezérelt, a közúti baleset esetén az utazókat védő biztonsági rendszerek a hazai autók negyedében-harmadában mutathatnak működési rendellenességet, valamint 10-15%-uknál már eleve hiányoznak.

Utóbbi hátterében a tapasztalatok alapján leginkább az áll, hogy az illegális, szakszerűtlenül javító szervizek leginkább a légzsákot és az egyéb biztonsági rendszert működtető elektronikát mellőzik a közúti balesetben évente megsérült 250-300 ezer gépjármű, valamint a külföldről behozott sérült autók kijavításakor, mivel ezek ára igen magas. A használt autók egy része ilyen helyreállítás után kerül az új tulajdonoshoz, akinek viszont tudomása sincs ezek hiányáról, vagy éppen működésképtelenségéről.
 
A hazai autósokat összefogó szakmai szövetség három évvel ezelőtt végzett felméréséből a fentieknél is riasztóbb adatok derültek ki: 2014-ben az adás-vételt követő eredetiségvizsgálatra kötelezett autóból, véletlenszerűen kiválasztott 600 gépkocsi kb. 40%-ánál a biztonsági rendszerek nem megfelelő működését, vagy azok teljes hiányát tapasztalták a szakértők. Utóbbi esetben arról van szó, hogy egy korábbi javítás során mellőzték az alapfelszereltség részét képező biztonsági rendszerek pótlását a szervizben. Ez azért is riasztó adat, mert közlekedésbiztonsági szempontból a légzsákok és a biztonsági övek megfelelő működése elengedhetetlen fontosságú.
 
A karosszériaelemek gyűrődési jellemzői, a szélvédő üveg és annak ragasztási technológiája, az ütközéskor fellépő lassulás mértéke, a biztonsági övek feszítőszerkezeteinek együttes megléte, valamint az elektronikai rendszer érzékelése alapján működésbe lépő légzsákok csökkenthetik egy esetleges sérülés mértékét, vagy éppen megmenthetik az autóban utazók életét.
 
A kinyíló légzsákra viszont kizárólag akkor van szükség, ha az ütközés ereje eléri a kritikus bekapcsolási értéket, amelyet a gyár az autó tervezésekor számtalan szempont együttes megléte alapján alakít ki. „Amennyiben a fent említett működési feltételek közül akár csak egy is hiányzik, vagy nem a gyári előírások szerint működik, akkor nem beszélhetünk megfelelő biztonságról, sőt életveszélyes helyzet állhat elő” – hívta fel a jelenségre a figyelmet Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja és a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke. 
 
Hazánkban az autók döntő többsége a négyéves életkort követően csak kétévente kötelezett műszaki vizsgára, de ez sajnos nem azt jelenti, hogy az elsődleges és másodlagos biztonsági rendszereket ilyenkor valóban ellenőriznék. „Fontos célkitűzésünk, hogy a jövőben az időszakos átvizsgálások a biztonsági rendszerek teljes körű ellenőrzésére is kiterjedjenek, mérsékelve ezzel a kockázatokat baleset esetén, továbbá csökkentsék a hamisított, ellenőrizetlen forrásból származó biztonsági alkatrészek felhasználását” – hangsúlyozta Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.
 
Ugyancsak súlyos problémát jelentenek az online hirdetési portálokon csaknem tízezres nagyságrendben található, bizonytalan eredetű légzsákok és biztonsági övek feszítőszerkezetei. Ezeknek a többnyire rendkívül olcsón beszerezhető, ugyanakkor gyenge minőségű biztonsági rendszerelemeknek a forgalomba helyezése és használata nemcsak megtévesztő, de életveszélyes is az utas számára.
Ezzel kapcsolatban a HENT titkára elmondta: „Az ellenőrizetlen forrásból származó biztonsági rendszerek elemeinek megvásárlása rendkívül veszélyes a gyanútlan vagy hozzá nem értő autósok számára. Ezért nagyon fontosnak tartjuk hangsúlyozni a vásárlói tudatosságot, vagyis az adott alkatrészek és elemek ellenőrzött forrásból és számlával igazolt beszerzését majd beszerelését, hiszen az elsődleges felelősséget mindig a tulajdonosnak kell viselnie.” Németh Mónika hozzátette: a kérdésben a Testület legfontosabb célkitűzése, hogy más iparágakhoz hasonlóan elősegítsen egy olyan önszabályozáson alapuló, zárt rendszer kialakítását, amely segíti a piac megtisztulását.