Utcahosszal Európa élén a magyarok lakásépítési kedve

Negyedéves alapon vizsgálva, 2015-höz képest 2016 utolsó három hónapjában 169 százalék volt a hazai növekedés mértéke, amivel ugyancsak az európai mezőny élén végeztünk. Lettország 90 százalékkal a második, Szlovákia pedig 69 százalékal a harmadik lett. Itt már öt ország mutat csökkenő tendenciát. Legnagyobb mértékben Montenegró, 24 százalékkal.

Hazánkban a tavaly kiadott 31 559 építési engedély 2008 óta a legmagasabb volumen. Idéntől látványos felfutás várható a megépült lakások számában, ugyanakkor már a tavaly átadott 9994 lakás is éves szinten 31 százalékos növekedést és egyben négyéves rekordot jelentett.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Fotó: Lang Róbert[/caption]

Építési engedélyekben Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszoros az éves növekmény, kisebb városokban az országos átlaggal megegyező, míg községekben „csupán” 80 százalékos. Megépített lakások számában jogállásonként 10 százalék (községek) és 50 százalék (megyei jogú városok) közötti az éves emelkedés üteme.

Bár a saját használatra, illetve családi házas formában épült ingatlanok száma is nőtt, látványos megugrást az értékesítési céllal, többlakásos épületben épült lakások számában láthatunk. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az előző év a lakásépítők – és részben a vásárlók – számára jóval kedvezőbb piaci környezetet, látványos könnyítéseket hozott, amit az említett mutatók ugrásszerű emelkedése is alátámaszt. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2016-ban, csak a fővárosban 350 új lakásprojekt értékesítése indult el 11 ezer új lakással.

A lakásépítők a fővárosi peremkerületekben és a vidéki nagyvárosokban is aktivizálódnak, s az elmúlt évek visszafogott volumenei után újra több száz lakásos beruházások tervei jelennek meg. A piacbővülés az ország nyugati felében némileg erőteljesebb a győri, székesfehérvári, pécsi, soproni, zalaegerszegi és a Balaton környéki építkezéseknek köszönhetően, míg a keleti országrészekben Miskolc, Debrecen és Kecskemét húzza a piacot.

„A következő években a tervasztal helyett egyre inkább a daruerdőké lehet a főszerep, hiszen a kereslet látványos tavalyi megugrását a kínálat csak nagyjából másfél év késéssel tudja lekövetni. A robbanást beindító 5 százalékos áfakulcs ugyanakkor jelen állapot szerint 2019 végéig van csak érvényben, így a nagyberuházások előkészítésére – belekalkulálva a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is – már csak szűk egy év marad” – mondja az OTP elemzője. A jó telkekért és a vevőkért egyre élesebb verseny folyik, ami hamar új hívószavakat generált építtetői oldalról. Egyre több projekt honlapján, illetve lakáshirdetésben látni például az „okosotthon” kifejezést, illetve a fűtési rendszernél a hőszivattyús, padló- és mennyezeti hőszabályozással kombinált technológiát.

Drágulás jön

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kedvező eredményekre számítani lehetett, mivel nem csak a múlt év utolsó negyedében, hanem a korábbi negyedévekben is az európai élbolyban szerepelt a magyar lakáspiac a társasházépítési kedvet tekintve. Fontos azonban kiemelni, hogy alacsony volt a bázis, tehát 2015-ben viszonylag kevés engedélyt adtak ki, így alacsony eredményekhez képest következett be a bővülés a magyar piacon.

Az elemző úgy látja: a lakásépítési kedv és az új lakások iránti kereslet is masszívnak mondható, azonban a korlátozott építőipari kapacitások, elsősorban a munkaerőhiány gátolhatják a növekedést a jövőben. Ez a tényező az árakra is hatással lehet. A kereslet miatt ugyanis eleve emelkedő pályán van az új lakások ára, ám a munkaerőhiány miatt nagyobb kiadással lehet megvalósítani egy-egy fejlesztést, ezt pedig a beruházó érvényesíteni fogja a végső árakban.