Behajtási költségátalányt a szolgáltató késedelmes számlafizetés esetén számolhat fel. A költségátalány felszámolásának alapvető kritériuma azonban, hogy a szolgáltató a jogintézmény bevezetése előtt azt üzletszabályzatában rögzítse, és az üzletszabályzatot a MEKH jóváhagyja. A behajtási költségátalány alkalmazására korábban a Ptk., jelenleg pedig egy 2016 márciusa óta hatályos jogszabály biztosít lehetőséget. Az ELMŰ 2015 októberétől alkalmazta a behajtási költségátalányt késedelmesen fizető ügyfeleivel szemben. 2017 áprilisáig 16 596 felhasználó 53 949 alkalommal kapott behajtási költségátalányról szóló számlát, összesen 673 592 003 forint értékben, amiből az ügyfelek 659 444 120 forintot be is fizettek a cég számlájára.
A MEKH határozatában kimondta, hogy az ELMŰ által alkalmazott gyakorlat jogsértő volt, mivel a cég előzetesen nem foglalta üzletszabályzatába a behajtási költségátalányt, mint szerződésszegés esetén alkalmazható szankciót. Az ELMŰ jogsértést követett el azzal is, hogy miközben behajtási költségátalányra vonatkozó gyakorlatot folytatott, üzletszabályzatában nem jelölte meg egyértelműen az e gyakorlat alkalmazására jogalapot biztosító jogszabályt sem. Mivel a jogsértés hosszú időszakon keresztül állt fent és a felhasználók széles körének okozott jelentős vagyoni hátrányt, ezért a MEKH 50 millió forintos bírsággal sújtotta az ELMŰ Nyrt.-t.
A MEKH korábban a Tigáz Zrt.-t marasztalta el ugyanilyen ügyben. A cég tavaly több mint 31 ezer felhasználóval szemben, nagyságrendileg 2 milliárd forint értékben követelt behajtási költségátalányt. A követelést a MEKH határozatában jogszerűtlennek minősítette, 100 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a szolgáltatót, valamint arra, hogy valamennyi érintett felhasználónak fizesse vissza a beszedett összegeket.
A bíróság első fokú ítéletében részben igazat adott a MEKH-nek. Az ítélet szerint a Tigáz Zrt. jogszerűtlenül járt el, amikor úgy hívta fel ügyfeleit behajtási költségátalány megfizetésére, hogy annak szabályait az alkalmazást megelőzően nem foglalta az üzletszabályzatába, illetve megsértette a számlázásra vonatkozó szabályokat is azzal, hogy a számlák befizetésére nem minden esetben biztosította a jogszabályban előírt minimum 8 napos határidőt. Mindezek mellett a bíróság érvényben hagyta a Tigáz Zrt. számára megállapított, és korábban megfizetett 100 millió Ft összegű bírságot is.
A bíróság szerint ugyanakkor a Hivatalnak nem volt jogköre arra, hogy a befizetett költségátalány összegek fogyasztók részére történő visszafizetésére kötelezze a Tigáz Zrt.-t, ezért e körben a bíróság a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. A MEKH fellebbezéssel élt a bíróság döntése ellen, hogy a fogyasztók automatikusan, külön polgári peres eljárás nélkül visszakaphassák az üzletszabályzati felhatalmazás nélkül beszedett behajtási költségátalány összegeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.