Agrárfejlesztési boomra számít a piac

A kedvező együttállást az uniós és nemzeti támogatások szintje és az olcsó hitelek adják, miközben a piaci árnyomás is arra ösztönzi az agrárium szereplőit, hogy nagyobb sebességre kapcsoljanak a beruházásoknál. A helyzet egyediségét jelzi néhány kutatási eredmény is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a termelők tavaly 82 százalékban saját forrásból finanszírozták a mezőgazdasági beruházásokat, 77 százalékuk önállóan szerzi be a termeléshez szükséges inputokat. Az AgroStratéga felmérése szerint 63 százalékuk egymaga értékesíti termékeit, a beruházási kedvet pedig a Takarék Agrárhangulati Index legutóbbi felmérése igazolja, amely szerint a következő egy évben az agrárvállalkozások mintegy 80 százaléka tervez beruházást.

Többé nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az épp elérhető támogatások, illetve pályázatok határozzák meg a beruházási döntéseket – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán. Ehelyett arra van szükség, hogy az összes gazdaságnak legyen egy középtávú jövőképre és előrejelzésekre épülő megalapozott üzleti terve. Ugyan az ehhez vezető úton igénybe kell venni minden elérhető támogatást, de a fejlesztéseket a piaci igényeknek való megfelelésnek kell meghatároznia.

Az elemző úgy véli, aki így gondolkodik, annak azzal is tisztában kell lennie, hogy a támogatási rendszer nem marad fenn örökké. Március végén a vidékfejlesztési program utolsó pályázatait is kiírták, a piaci szereplők reményei szerint ezzel a bírálatok és a kifizetések is felgyorsulhatnak. Fórián arra számít, hogy a folyó pénzügyi-kifizetési ciklus utolsó éveiben a beruházások finanszírozásánál a hangsúly már a kedvező pénzintézeti forrásokon lesz. E folyamatot a közös agrárpolitika (KAP) tervezett reformja is bizonyára erősíteni fogja – tette hozzá. A TakarékBanknál arra számítanak, hogy a közvetlen kifizetések a jelenleginél mindenképp alacsonyabbak lesznek, ráadásul a hozzáférés sem lesz egyszerűbb.

Segítség kell a termelőknek

A negyedévi felméréseken alapuló Takarék Agrárhangulati Index is jelzi, hogy a gazdatársadalom érzi az idők súlyát. A beruházást tervezők kiemelkedően magas aránya mellett az is kiderült az index számításához szükséges adatok felvételekor, hogy a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A felmérésből Fórián szerint ugyanakkor az is kiolvasható, hogy erősödik a tudatosság. „Gazdáink felkészülnek a támogatások csökkenésére, megtalálják stratégiai partnereiket az olyan pénzintézetekben, amelyek nemcsak kedvező hitel- vagy számlakondíciókat, hanem előrejelzéseket, piaci tanácsokat, elemzéseket is biztosítanak a számukra, és segítenek betölteni a támogatások helyét a termelés finanszírozásában” – mondta.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy ha most nem sikerül felgyorsítani a szemléletváltást, elszalasztjuk azt a történelmi lehetőséget, hogy a magyarországi mezőgazdaságot és az egész élelmiszer-gazdaság fejlődését magasabb fokozatra állítsuk – hangsúlyozta. Rá kell ébreszteni a gazdákat arra, hogy az agráriumban az individualizmus kora lejárt, s csak megfelelő stratégiai partnerekkel van esélyük a fenntartható fejlődésre. Ma sok helyütt rugalmatlan az üzemi szintű szervezeti struktúra, ami gyakran egy kézben összpontosul, s óriási terhet ró arra az egyetlen emberre. Egy gazdának mindenhez kell értenie, de nem kell mindennel foglalkoznia – mondta Fórián. A megfelelő partnert kell megtalálni ahhoz, hogy a terhek kezelhetők legyenek. A mai kor gazdálkodóinak ugyanis rengeteg és sokféle kihívással kell megküzdeniük. A szakmai csúcsteljesítmény mellett egyszerre kell adminisztrátornak, könyvelőnek, adózási szakértőnek, kereskedőnek, személyzetisnek, támogatási szakértőnek és internetgurunak lenniük.

Fokozott támogatásfüggőség

Bonyolítja a helyzetet, hogy a hazai gazdaságok termelési szerkezete általában több évtizedes múltra tekint vissza. A szükség, a meglévő géppark vagy a tapasztalat szülte elavult struktúra öröklődik át apáról fiúra, ami ritkán találkozik a piaci igényekkel. A TakarékBank kimutatásai szerint a szántóföldi növénytermesztésben a gabonák eddigi kiemelkedően jövedelmező szerepe csökkent. Az AKI adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt három évben alig termeltek hasznot a kalászosok. A gabonatermesztők jövedelme csak a támogatásokkal lendül át a pozitív tartományba – hívta fel a figyelmet az elemző. Meglátása szerint – bár lehet, hogy csak kevesek számára tűnik fel – ezzel egy spirálba kerültek a gazdák. A támogatási szint fenntartása érdekében az agrárvállalkozó nem akar változtatni a termelési struktúrán, ami viszont összességében nem jövedelmező. Márpedig a támogatások mértékének változásától függően ez komoly veszélyt rejthet a gazdálkodók számára. Annak tehát, aki a „csak hagyjanak gazdálkodni” típusú hozzáállást követi, már most is változásokat kellett megtapasztalnia. A bank agrárszakértői sok helyről hallották vissza, hogy a megnövekedett globális készletek miatt nem csupán az árak alacsonyak, hanem a kereslet is jelentős mértékben csökkent. Így nem az lesz a kérdés, hogy mennyiért adjuk el a gabonát, hanem hogy ki lesz, aki egyáltalán megveszi. Ráadásul az élesedő nemzetközi helyzet – kiemelten az ukrán és orosz export bővülése – csak tovább rontja a kilátásokat. Fórián szavai szerint a „közeljövőben ez még csupán bosszúságra adhat okot, közép-hosszú távon viszont már aggodalomra”.

A körülöttünk és a világpiacon zajló változások alapvetően a tömegcikkek piaci versenyének fokozódását vetítik előre, így – leginkább a kisebb üzemméretekben – több figyelmet kell fordítanunk a réspiaci stratégiákra – hangsúlyozta az elemző. Ami nem azt jelenti, hogy fel kell hagyni a tömegcikkek termelésével, de arányukat mindenképpen mérsékelni kell. A piaci kényszer azt mondatja, hogy csak azok foglalkozzanak ezzel, akik megfelelő hatékonyságot, nemzetközi versenyképességet tudnak felmutatni – akár támogatások nélkül is!

Jó irány, alacsony sebesség

Az elmúlt tíz évben a tapasztalt változások között jelentős az étkezési szokások és táplálkozási igények átalakulása. Nincs mit tenni, a termelésnek ezt a változást le kell követnie, mert a belső fogyasztás adja a kereslet jelentős részét. A fogyasztóknak kevesebb idejük jut az ételek elkészítésére, így inkább az előre feldolgozott, porciózott, csomagolt és könnyen melegíthető késztermékekre esik a piaci növekedés. Ezek mind magas hozzáadott értékűek, amelyből az alapanyag-termelésre csak kis rész jut. Az egyrészt a feldolgozottság növelésére, másrészt a fehérjetermelés bővítésére vonatkozó kormányzati direktívák Fórián szerint is támogatandók, ám mindennek a gazdák szintjén kell megjelennie. Mint mondta, a szója példája jól mutatja, hogy ha kizárólag gazdasági támogatást adunk, és nem járulunk hozzá a termesztéstechnológia elsajátításához, akkor az csak egyszeri termelési növekedést és sok utólagos fejfájást okoz a gazdáknak.

Amíg a mezőgazdaságban elért nyereség rendre alatta marad a támogatások értékének, addig nem beszélhetünk termelésre alapozott stabil gazdálkodásról – hangsúlyozta. Eközben a mezőgazdasági megtakarítások évről évre emelkednek. Fórián szerint e két tény önmagában elegendő ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: valós képünk van a magyarországi mezőgazdaságról? Úgy véli, adottságaink ismeretében azon is ideje elgondolkodni, hogy a mezőgazdaság pozitív megkülönböztetése a nemzetgazdaságban beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. „Vajon az agrártársadalom tudatában van kivételezett helyzetének, él a bizalommal, és felelősséggel gazdálkodik a rábízott javakkal?” – tette fel a kérdést. Ráadásul ma már nem elég az irány, a sebesség is egyre fontosabb. „Az ágazat szintjén ugyanis alacsony a sebesség. Ez a komótosság szintén végzetes tényező, amit sokunk észre sem vesz, hiszen a támogatási rendszer elfedi a hatásait” – jelentette ki Fórián Zoltán.

Az FM az állattenyésztésre koncentrál

Az agrárkormányzat kiemelt célja az állattartás ösztönzése, de rendkívül fontos a kertészeti ágazat fejlesztése is, hiszen utóbbi mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítja – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Pápai Agrárexpón. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szerepéről szólva pedig elmondta: ezek hatékonyan javítják a gazdálkodók pénzügyi és jövedelmi helyzetét, s ösztönzik a beruházásaikat is. | VG