Jön a kötelező szervizdíj az éttermekben?

Jövő évtől 8-15 százalékos kötelező szervizdíj bevezetését szorgalmazza a szállodaszövetség. Bár a napokban közzétett adótörvény-módosítási tervezetében nem szerepel a szálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának csökkentése, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) tovább dolgozik és tárgyal a Magyar Turisztikai Ügynökséggel a ratifikálásra váró lobbianyag tartalmáról, amelyben 5+1 százalékos (5 százalék áfa és 1 százalék marketing hozzájárulás) javaslat szerepel – jelentette be az Utazó magazin Turizmus és profit 2017 című tegnapi konferenciáján Flesch Tamás, a szövetség alelnöke.

Mint rámutatott: a turizmus legnagyobb problémája a munkaerőhiány, amely már a menedzseri szinten is fenyeget, vagyis nincs más út, mint a komoly bérfejlesztés, amivel itthon, illetve az ágazaton belül lehet tartani a dolgozókat. Ennek fedezetét az áfa-csökkentés mellett a szervízdíj bevezetése jelentheti, amitől transzaprensebb is lehet a vendéglátás. A dinamikus növekedést produkáló budapesti turizmusra 2-3 ezer új szállodai szobát nyitnak három-négy éven belül a befektetők. Félő, hogy a jelenlegi 20 ezer szobás kapacitás 10-15 százalékos növelése ismét negatív árversenyt indíthat el.

A szállodaszövetségi alelnök megjegyezte, az Airbnb-hez kapcsolódott több ezer budapesti lakás már 40 százalékos kapacitásbővítést jelent, de a lakáshoteleket nem betiltani, hanem egyértelmű szabályozást szeretnének látni. Míg egy szállodának igen költséges kötelezettségeknek kell eleget tennie (például tűzvédelmi felelőst, hamarosan energetikai szakembert alkalmazni), és magas adóterhek mellett működik, komoly hátrányba kerül az olcsóbban kiadott lakásokkal, sőt, immár az adóoptimalizálás érdekében lakáshotelként működtetett, valójában szállodának épült házakkal szemben. A rövid távú lakáskiadás már komoly takarítói, értékesítői, sőt menedzseri kapacitást is elvon a szállodáktól, ami jelzi, hogy folyamatosan nő a jelentősége.

Ami a turizmusnak újabb lökést, és az eddigieknél fizetőképesebb vendégkört hozna, az ágazat bakancslistáján nagyon régen szereplő nagy konferenciaközpont megépítése, aminek megkezdéséről továbbra sincs egyértelmű hír. A turizmus számára 2020-ig megnyíló mintegy 400 milliárd forintos pályázati forrást ismertetve Semperger Sommariva Kinga, a Projectmine Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, elsősorban a térségi együttműködések, komplex szolgáltatások és attrakciók fejlesztése került a fókuszba. Fontos szerepe van a komplexitásnak, a turisztikai régiók összekapcsolásának, megközelíthetőségük javításának. A pályázatok területén markáns változás, hogy egyre több olyan támogatás jelenik meg, amelyik vegyes konstrukció, vagyis nem kizárólag vissza nem térítendő támogatás, és piaci információk szerint várhatóan újra megjelennek a turizmus fejlesztésére a nulla százalékos hitelek. Előnyt élvez a Duna menti országok öko- és kerékpáros turizmusának fejlesztése. Egyre több pályázat lesz a képzési és egyéb humán erőforrás fejlesztésére, ami a munkaerőhiányos piacon érdekelteknek fontos támogatás.