Támogatás nélkül is megáll a lábán a baromfitermelés

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által megfigyelt vállalkozások körében 2016-ban a két évvel korábbihoz képest 6 százalékkal csökkent a friss, hűtött és fagyasztott baromfihús termelése – áll az AKI jelentésében.

Az intézetnek beküldött adatokból kiderül, hogy a piacra kerülő baromfihúsok 65 százalékát értékesítik belföldön, 35 százalékuk exportra kerül. A csökkenés kisebb, 2 százalékos volt belföldön, az itthon eladott mennyiség 217 ezer tonna lett, az export pedig 5 százalékkal, 117 ezer tonnára esett vissza. Nem változott ugyanakkor a friss és a hűtött, illetve a fagyasztott baromfihús termelésének aránya a vizsgált két évben: előbbi 68 százalékot, utóbbi pedig 32 százalékot tett ki. A 2016-ban előállított 110 ezer tonna fagyasztott baromfihús 4 százalékos csökkenést jelent a 2014. évihez képest, a fagyasztott egész baromfi exportja viszont 20 százalékkal nőtt. A 2016-ban termelt friss, hűtött baromfihús 47 százaléka darabolt csirke, 24 százaléka darabolt pulyka, 7 százaléka darabolt liba, kacsa és gyöngytyúk, a fennmaradó rész egész baromfi volt.

Az élelmiszerpiacon tapasztalt visszaesés ellenére a baromfiágazat masszív szereplője a hazai agrárgazdaságnak. A baromfivilágnap alkalmából rendezett múlt pénteki szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy az ágazat kibocsátása a teljes mezőgazdasági kibocsátás csaknem 13 százaléka. A hústermelés több mint fele baromfi, az ország önellátottsági szintje baromfihúsból meghaladja a 170 százalékot. A baromfi-termékpálya szereplői évente mintegy 500 millió eurós exporttöbblettel járulnak hozzá az élelmiszer-gazdaság pozitív külkereskedelmi mérlegéhez.

Kuriózumnak számít a baromfiágazat abból a szempontból is, hogy a magyar agráriumban egyetlenként, támogatás nélkül is pozitív eredményt ért volna el – mondta el a tanácskozáson Czerván György, az agrártárca államtitkára. Szakértők szerint ezt a pozíciót azzal vívta ki, hogy a baromfi-termékpályán az integráció foka más ágazatokhoz képest lényegesen magasabb, és a koncentráció is erősebb.

Az ágazatot az elmúlt hónapokban madárinfluenza sújtotta, amelynek következtében 2,7 millió baromfi pusztult el, vagy le kellett ölni. A járvány leginkább a kacsaállományban tett kárt. Az államtitkár szerint a madárinfluenza miatti kártalanításként mintegy 11 milliárd forintot kapnak a termelők, amelyből 8,1 milliárd forintot már kifizettek. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója arról számolt be, hogy a madárinfluenza-járvány dacára mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban. A madárinfluenza miatt bekövetkezett közvetlen kár mintegy 10 milliárd forint, és körülbelül ugyanennyi a közvetett kár értéke is.

A madárinfluenza-járvány tapasztalataiból kiindulva az államigazgatás, az agrárkamara, a terméktanácsok és a biztosítók szakértői megkezdték a növénybiztosításokhoz hasonló, díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozását – mondta el Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Ez a rendszer a növénytermesztésben jól működik: ahogy korábban megírtuk, az AKI adatai szerint 2016-ban az agrárgazdálkodók 11,34 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be, és ebből 7,9 milliárd után vehették igénybe az utólagos állami díjtámogatást.