Magyarországon a képalkotó diagnosztikai kapacitás heti óraszáma 60 ezer óra körül mozog. A vizsgálatok kétharmada közfinanszírozásból valósul meg, egyharmada pedig magánfinanszírozásból. A viszonylag kevés közfinanszírozott szolgáltató magas óraszámú, míg a magánfinanszírozásban részt vevő szolgáltatók kisebb kapacitással működnek – írja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával készített jelentés. A képalkotó óraszámok oroszlánrészét az ultrahang adja (41 százalék), ezt követi a röntgendiagnosztika (36 százalék), majd a komputertomográfia (11 százalék), a mágnesesrezonancia-vizsgálat (7 százalék) és a nukleáris medicina (5 százalék). A Világgazdaság úgy tudja, egy hasi CT-re vagy MRI-re most körülbelül hat hetet kell várni a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban.
Németh László, az ÁEEK főigazgatója szerint az egészségügyről készült 1200 oldalas átfogó jelentés egy látlelet a magyar lakosság egészségi állapotáról. Komoly eredménynek tartja többek között azt is, hogy csökkent azon betegek száma, akik valamilyen daganatos betegségben halnak meg hazánkban. A rákbetegek halálozási statisztikájának javulása annak is köszönhető, hogy 2015 nyarán bevezették azt a protokollt az onkológiai ellátásban, hogy daganatos kórkép gyanúja esetén a beutaló kiállításától számított 14 napon belül a szolgáltató köteles elvégezni a beteg CT- vagy MRI-vizsgálatát.
A jelentés szerint – a visegrádi országokat összevetve – a magyarországi diagnosztikai vizsgálatok többsége kevés intézményben és alacsony gépszám mellett, központosítva működik. Míg Magyarországon egymillió lakosra 11 CT- és MRI-készülék jut, addig Lengyelországban 23 gép. A CT-vizsgálatok száma Szlovákiában a legmagasabb, ott 122 vizsgálat jut ezer lakosra, míg hazánkban 92. A hazai alacsony gépszámot jelentős mértékben kompenzálja a magas kihasználtság. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy háttérbeszélgetésen azt mondta, csak attól, mert 500 milliárd forintnyi többletforrás került az egészségügybe, nem lesz jelentős változás, szemléletváltásra is szükség van.
A mostani jelentésből kiderül, az egymillió lakosra jutó CT- és MRI-berendezések számában jelentős változások mentek végbe a V4-országokban 2003 és 2013 között. Összességében minden országban nőtt a CT–MRI-géppark, de országonként igen különböző arányban. Csehország és Szlovákia közel azonos mértékben bővítette gépparkját. Lengyelország és Magyarország egymástól eltérő utat járt be a vizsgált időszakban. 2003-ban Lengyelország CT–MRI-gépparkja kisebb volt, mint Magyarországé – a lakossághoz viszonyítva –, ám Lengyelország két esztendő alatt a gyors ütemű CT–MRI-berendezések bővítésével megelőzte, majd le is hagyta hazánkat. A lengyelek tizenegy év alatt megháromszorozták gépeik számát, így jelenleg a V4-ek közt Lengyelországnak van a legnagyobb CT-MRI-gépparkja egymillió lakosra nézve.
A CT–MRI-berendezések bővítése mellett beszédes mutató a vizsgálatok száma ezer lakosra vetítve. Ebből az derül ki, hogy a CT–MRI-vizsgálatok aránya, valamint az azokra való igény minden országban nőtt. A CT-vizsgálatok száma közel azonos mértékben emelkedett hazánkban, mint Csehországban. Az MRI-vizsgálatok számaiban jelentősen elmaradunk a csehektől és a szlovákoktól, de a Lengyelországban tapasztaltnál nálunk tizenkettővel több vizsgálat jut ezer lakosra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.