A NAV-ot is meglepte a bortermelők döntése

Az új jövedéki törvény a borra is alkalmazza az európai uniós szabályozás valamennyi könnyítési lehetőségét – áll a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által a bortermelők számára kiadott tájékoztatóban. A legfontosabb változás az ezer hektoliternél kevesebb bort előállítókra vonatkozik, számukra ugyanis bevezetik a kisüzemi bortermelő státuszát, de csökkennek az egyszerűsített adóraktári körben maradók adminisztrációs terhei is.

Kisüzemi bortermelőként csak az regisztráltathatta magát, aki az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi ezer hektoliter csendes – vagyis szén-dioxidot nem vagy nagyon kis mértékben tartalmazó – bort állított elő, nem vásárol bort és nem importál szőlőt és mustot. Ezenkívül feltétel, hogy saját előállítású borból évente legfeljebb 10 ezer liter palackos erjesztésű habzóbort – vagyis a borszabályozás szerint pezsgőt – állít elő, és ebből a mindenkori készlete nem haladja meg a 10 ezer litert. További feltétel, hogy a boron és a pezsgőn kívül más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba. Fontos szabály, hogy ha a későbbiekben a feltételek közül valamelyik nem teljesül, a kisüzemi bortermelőnek váltania kell az egyszerűsített adóraktári engedélyre.

A most a kisüzemi bortermelői körbe kerülő borászoknak – hasonlóan az egyszerűsített adóraktár-engedélyesekhez – idén augusz­tus 15-ig kell beadniuk első adatszolgáltatásukat a hegybírónak, aki azt hozzáférhetővé teszi az adó- és vámhatóság számára. Az adatszolgáltatás lehet papíralapú vagy elektronikus, kivéve az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelőket, akiknek a mennyiségi elszámolásukat is elektronikusan kell benyújtaniuk.

A HNT tájékoztatása szerint a csendes bor jövedéki adója továbbra is nulla forint, míg habzóboré hektoliterenként 16 460 forint. Ha a kisüzemi bortermelő nem ad el termékeiből, naptári évenként és háztartásonként ezer literig mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

A NAV adatai szerint a 7333 egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkező bortermelőből a megadott határidőig 3221-en nyilatkoztak úgy, hogy kisüzemi bortermelőként folytatják tovább, 2653-an pedig maradnak az egyszerűsített adóraktári körben. A számokról az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának illetékes albizottsága előtt beszámoló Horváth Antal, a NAV főosztályvezetője azt mondta, hogy ez számukra is nagyon meglepő.

Az adóhatóságnál úgy gondolták ugyanis, hogy az érintettek 95 százaléka kisüzemi bortermelő lesz. Ehhez képest egyrészt sokan maradtak az egyszerűsített adóraktári körben, másrészt pedig 1265 olyan bortermelő van, aki vagy nem nyilatkozott, vagy pedig bejelentette, hogy befejezi tevékenységét. Ha valaki későn ébredt, és mégis szeretne egyszerűsített adóraktári formában tovább működni, vagy kisüzemi bortermelővé válna, annak újra kell kezdenie a jövedéki engedélyeztetési procedúrát – mondták a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők.

Mivel az agrártárca július 1-jéig nem jelentette meg az úgynevezett pincekönyvrendeletet, a kisüzemi bortermelőkre vonatkozó részletes szabályok hiányában az ebbe a kategóriába jelentkező kis borászoknak továbbra is az egyszerűsített adóraktárra vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk.

Jövedéki változások

A július 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint a jövedéki engedélyes gazdálkodóknak június 30-ig kellett átvenniük és kitölteniük az ügyfélkapura érkező új jövedéki engedélyeket – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az új jövedéki szabályozás szerint ahhoz, hogy a jövedéki típusú engedélyesek tevékenységüket július 1-je után is folyamatosan végezhessék, az engedélyeket meg kell újítani.

Az új szabályozásban változás a korábbiakhoz képest, hogy a sokféle adóraktári engedélytípus helyett egyféle engedély van, de a jövedéki termékek továbbra is adóraktárban állíthatók elő és tárolhatók az adófizetésig. Szintén július 1-jétől az adóraktár-engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak. Néhány kivételtől eltekintve a jövedéki ügyek csak elektronikusan intézhetők. Papíralapon lehet eleget tenni a magánfőzők bejelentési kötelezettségének, igényelni a párlatadójegyet, intézni a külföldi személyek jövedéki ügyét, a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügyet, illetve a kizárólag bérfőzést végző adóraktár-nyilvántartás vezetését és adatszolgáltatását.

A NAV szerint jelentős változás a korábbi szabályhoz képest, hogy a jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Ez alól kivétel az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés maximum 200 ezer forintig.