késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Tragikussá vált a méhpusztulás hazánkban
Vírus tizedelte a méheket, exportra kevesebb jut, de itthon lesz elég méz, csak repcéből lesz hiány. A klímaváltozás és a vegyszerek miatt is veszélyben vannak a méhek, pedig a száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékának a beporzástól függ a mennyisége.
„Elég, ha a nyolcvanas évekig megyünk vissza, akkoriban, ha egy méhcsaládban 10 ezer ilyen atka szaporodott, azt túlélte, ma, ha kétezer atka bekerül egy családba, teljesen kipusztítja – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. – A méhek immunitása gyengébb, mint évtizedekkel ezelőtt volt. A sok növényvédő szer miatt egyre kevésbé ellenállók más betegségekkel szemben is. Ez az oka annak, hogy ez a mostani, tavaly ősz óta pusztító ázsiaiméhatka-járvány a magyar méhek 30-40 százalékát elpusztította országszerte, és egész Közép-Európában hasonló volt a veszteség. Egy termelő család 25–30 kilogramm mézet állít elő, most csak 12–15-öt produkáltak. A betegség miatt ugyanis újra kellett telepíteni a családokat, a fiatalabbak kevésbé győzik, és nem is lehetett egyik napról a másikra pótolni a veszteséget. Mára azonban már túl vannak ezen a méhészek, helyreállt az állomány.”
Fogyaszthatnánk sokkal többet is belőle
A betegség és az időjárás miatt repcéből kevesebb lesz a szokásosnál, akácból és napraforgóból viszont jól sikerült a szezon. A méhészek a magyar fogyasztói igényeket – a repcét kivéve – ki tudják elégíteni. Átlagosan a Magyarországon megtermelt méz 65–70 százalékát szokták exportálni, ebből idén kevesebb lesz.
„Fontos lenne, hogy az emberek jobban ismerjék a mézeket – mondta Bross Péter. – Talán többet is ennének belőle, ha tudnák, melyik milyen élettani hatással rendelkezik.
Manapság ugyanis fejenként 60-70 deka körüli a fogyasztás hazánkban, negyede az európainak, de északon még többet esznek belőle az emberek. Pedig a méz nemcsak a teába, hanem bármi más ételbe cukor helyett is kitűnő, és még a fogakat sem rongálja. Cukrai a répa- és nádcukorral ellentétben egyszerűen, könnyen felszívódnak és baktériumölő hatásúak. Támogatja az emésztést, a szervezet méregtelenítését, a vízkiválasztást. Enyhe hashajtó és nyugtató hatású, tehát nem egyszerűen csak édes, hanem egészséges is.”
A méz gyógyít, nem csak finom
Az apiterápia olyan gyógymód, amely többféle terápiát foglal magába, de közös nevező mindegyik esetében, hogy a méhektől nyert anyagokkal gyógyítanak vele különfélebetegségeket. Virágport, méhpempőt, propoliszt használnak fel hozzá, és maguk a mézek is sokféle élettani hatással rendelkeznek. Igaz, az akác a kedvencünk, de nem ez a legértékesebb mézünk, csak azért terjedt el ennyire, mert folyékony, nehezebben kristályosodik, így könnyebb felhasználni.
A mézben hozzávetőlegesen 190 tápanyag van: ásványi anyagok, enzimek, aminosavak, vitaminok – mondta el Körmendi Rácz János méhész, aki a méz és a méhészeti termékek terápiás felhasználásával is foglalkozik. – Nemcsak megfázásra, a májra, a vesére és a szívre is jótékonyan hat. A propolisz ugyancsak hatalmas érték, akárcsak a méhpempő, a keleti orvoslás igen régóta használja ezeket hormonális, autoimmun és allergiás betegségek esetén. A mézek hatása sokban hasonlít, de mindegyiknek van olyan sajátos tulajdonsága, ami kifejezetten egy-egy betegségre jó, ezért is érdemes jobban megismerni a mézeket.”
Hazánk Európa méhészországa
Magyarországon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma pedig meghaladta az egymilliót. Ezt jelzi az úgynevezett méhsűrűség is, amely a négyzetkilométerenkénti méhcsaládszámról ad tájékoztatást: Magyarországon 11 méhcsalád négyzetkilométerenként, ez a csúcs Európában.
A hazai méztermés évente 25 000 tonna körül alakul, az átlagos mézfogyasztás pedig 60 dkg/fő/év, azaz mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza. Ebből adódóan 15–20 ezer tonna méz exportra kerül, mégpedig a legtöbb – 98 százaléka – az uniós országokban talál vevőre. A legtöbbet Olaszország vásárolja, majd Franciaország következik, a harmadik helyen Németország áll. Az Európai Unió amúgy is a világ legnagyobb mézimportőre. A legtöbb mézet Spanyolország termeli, de az unió méztermésének kb. 12 százaléka Magyarországon készül.
Veszélyben vannak a beporzók
Az IPBES szervezet, amelyet 124 ENSZ-tagállam alapított, a Föld ökológiai állapotának felmérésével foglalkozik. A beporzókról szóló vizsgálatában több mint 80 ország több száz kutatója vett részt. A jelentés két év alatt készült el, ez volt az első közös tudományos dokumentuma.
Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója elmondta: a méhek és más beporzó rovarok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen láncszemei.
A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Élelmiszereink egyharmada függ a tevékenységüktől, hiányuk élelmiszer-termelési katasztrófát okozna. A vadon élő beporzók számának komoly csökkenését eddig Északnyugat-Európában és Észak-Amerikában igazolták vizsgálatok. A világ többi részéről hasonlóan nyugtalanító adatok érkeztek, bár még kevés a vizsgálati eredmény ahhoz, hogy nagy léptékű következtetéseket lehessen levonni belőlük.
Mi még szerencsés helyzetben vagyunk
A gerinces beporzók 16 százalékát világszerte a kihalás fenyegeti. Noha a rovarokról nem készült ilyen világméretű értékelés, az egy-egy nagyobb régióval és a több országgal foglalkozó kutatások szerint a rovar beporzók több mint 40 százalékát helyi jellegű veszélyek fenyegetik.
A beporzókat mindenütt egyre jobban sújtja a táplálékhiány, a klímaváltozás, a kémiai stressz, a toxikus anyagok, valamint a méheket támadó különféle kórokozók: atkák, gombák, vírusok.
„A klímaváltozás, az intenzív mezőgazdasági növénytermesztés térnyerése, a nagy területeken vetett monokultúrák, a gyomok eltűnése, az új típusú rovarölő szerek térnyerése, tehát a minél intenzívebb mezőgazdasági termelés okozza a legnagyobb károkat – mondta Kovács-Hostyánszki Anikó. – A fejlettebb országokhoz képest hazánk szerencsés helyzetben van, a vadbeporzók köre is rendkívül széles, csak vadméhből 700 különböző faj él Magyarországon, és nem tapasztaltak jelentős mértékű méhcsaládelhullást sem. Ennek ellenére nagy haszna lenne a jövőre nézve, ha sikerülne kiterjeszteni az eddigi helyi kutatásokat és országossá tenni egy olyan felmérést, amelyből nemcsak a házi méhekről, hanem arról is tudni lehetne, hogy a vadbeporzók milyen helyzetben vannak hazánkban.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.