Albérletet keres? Nem lesz könnyű dolga

Az elmúlt héten hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, így a bérlakások piacán a felsőoktatásba frissen felvettek rohama várható az elkövetkező hetekben. A diákok, és főleg a szüleik már korábban is érdeklődtek a kiadó lakások iránt, jellemző ugyanakkor, hogy a nagy kereslet és a szűk kínálat ellenére kevesen döntenek elhamarkodottan.

Bérleti díjak és kínálat

Ami a legérdekesebb lehet most az albérlet keresők számára, hogy milyen árakkal és választékkal fognak találkozni a piacon. Amire először érdemes felkészülniük, hogy 10 százalék körüli (kerületenként eltérő) mértékben emelkedtek egy év alatt a bérleti díjak. A diákok hirtelen megnövekvő száma miatt viszont további növekedést már nem vár Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodáinak szakmai vezetője, hiszen szerinte jelenleg olyan magas árszintekről beszélünk, melyek a bérlők végső tűrőképességének határánál járnak. Véleménye alapján inkább az lesz jellemző, hogy az eddig is magasabb árakon hirdetett bérlakások is végre bérlőre találnak.

Ami az árakat illeti, jelenleg a XI. kerületben 30 négyzetméteres garzonokat havi 100-110 ezer forintért lehet bérelni – mondta Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai ingatlanirodáinak régiós vezetője. A másik népszerű kategóriát a fiatalok számára a kisebb panellakások jelentik, amelyek közül a legolcsóbbak havonta 110-120 ezer forintba kerülnek. Nagy probléma, hogy ezekből kevés van, és a piacra kerülésük után pillanatok alatt bérlőre találnak – jegyezte meg a szakértő. Sokan keresnek nagyobb, háromszobás ingatlanokat is, melyekbe többen költöznének. Ezek ára 150 ezer forintnál indul, amiért nem a legjobb helyen és csak egy közepes állapotú ingatlant bérelhetünk Dél-Budán.

A belvárosi kerületekben, vagyis az V. és VI. kerületben, illetve a VII. kerület belső részén “100 ezer alatt semmi nincs” – mondta Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan belvárosi irodájának szakmai vezetője.

A probléma azonban nem csak az árakkal van, hanem azzal, hogy a hosszú távú bérlakások piacán rendkívül szerény a kínálat. Olyannyira, hogy mint a szakértő fogalmazott, a “mission impossible” kategóriába tartozik most bérlakást szerezni a belvárosban. Ami elérhető, az a drágább kategóriába tartozik.

Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt években a nagyobb haszon reményében a tulajdonosok átálltak a rövid távú kiadásra, az airbnb-zésre a belvárosban, így eltűntek a piacról a kiadó albérletek. Habár néhány tulajdonos az elmúlt hónapok fejleményei hatására már visszatért a rövid távú kiadáshoz, azonban ragaszkodnak a megszokott profithoz, és irreális árakat kérnek a lakásaikért.

Például VII. kerületi Király utcában egy három és fél szobás lakást havi 300 ezer forintért hirdetnek, igaz nem is állnak érte sorban az érdeklődők. Ezt már Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan, VII., VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője jegyezte meg, aki hozzátette, hogy a VIII. kerületi Práter utcában, az egyetemek közelében az egyszobás panellakásokat 90-100 ezer forintért kínálják, míg a 3-as metró vonalán, kicsit messzebb a központtól, a IX. kerületi József Attila lakótelepen kétszobás lakásokat 120-130 ezer forintért találhatnak a bérlők.

Budapest közkedvelt kerületében, Zuglóban sem jobb a helyzet: az egyszobás ingatlanok esetében 80-100 ezer forintos havi bérleti díjakat kérnek el, míg a másfél-kétszobás lakások 100 ezer forinttól indulnak. A jobb minőségű vagy elhelyezkedésű ingatlanok 130-140 ezer forintba kerülnek havonta.

Menekülő útvonal: a lakásvásárlás

Nem mindenki akar 120-150 ezer forintot kidobni az ablakon egy albérletre, ami egy évben már 1,8 millió forintos költséget jelenthet

- fogalmazott Nagy Csaba. Ez az oka annak, hogy a lakásárak jelentős mértékű növekedése ellenére érezhetően megerősödött az igény a diákok, illetve szüleik részéről az eladó lakások iránt.

Ilyenkor persze addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér: igénybe veszik a megtakarításokat, rokoni segítséget, lakástakarékot, jelzáloghitelt, és jellemzően egy kis garzonlakást, vagy egy másfél-kétszobás panellakást választanak első lakásként. Dél-Budán maximum 20 millió forintig keresgélnek, a kínálat azonban ezekben a kategóriákban meglehetősen szerény.

Ugyanakkor persze – tette hozzá Schneider Zoltán – az is igaz, hogy a legtöbben nem engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást, főleg a belső kerületekben kialakult árakon. A pesti belvárosban is elmúltak már azok az idők, amikor még 10 millió forint alatt hozzá lehetett jutni egy kis garzonhoz. Jelenleg itt nincs olcsó lakás: 15,5 millió forintnál indulnak az árak, így a lakásvásárlás sok diák, illetve szüleik számára nem opció.

A külső kerület is jó megoldás lehet

Ilyenkor kénytelenek a külső kerületekben körülnézni, de azok is a külső városrészekben lesznek kénytelenek lakást keresni, akik nem lépnek időben, hiszen a XI. kerületben – annak központi részein és a perifériáján is – nagyon gyorsan bérlőre talál minden bérlakás, mely megjelenik a piacon – mondta Nagy Csaba. Ez viszont azt jelenti, hogy komoly kompromisszumokat kell kötniük a közlekedést illetően, hiszen a XI. kerület mellett fekvő XXII. kerület esetében már 45 perc, vagy akár egy óra bejutni a belvárosba tömegközlekedéssel.

Míg korábban kritériumként merült fel egy-egy bérbeadó lakásnál, hogy az a metrótól legfeljebb 5-10 perces távolságra legyen, most már a külső kerületekben lévő ingatlanokat is rendkívül gyorsan ki lehet adni. Így például a XVI. kerületi bérlakások esetében tisztán látszik, hogy ezekre is komoly az igény – hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás. Úgy tűnik, hogy már nem okoz gondot az embereknek, ha 15-20 perccel többet kell közlekedéssel tölteniük, ha ezért cserébe árban és minőségben is jobb ingatlant találnak.

Erre érdemes figyelni, a lakásbérlésnél

Hart Erzsébet szerint fontos, hogy az, aki még nem gyakorlott bérlő, időben kezdjen lakáskeresésbe. De úgy, hogy előtte megtervezi az elvárásait, amelyben szerepelnek a környezettel és a közlekedéssel szemben támasztott feltételek. Emellett érdemes az érdeklődőnek dokumentumokat kérnie a várható költségekről, mert csak így láthatja tisztán, hogy milyen kiadásokkal kell terveznie

Nagy Csaba szerint az is fontos, hogy tudjuk, tulajdonjogi szempontból ki az, aki kiadja a lakást: legyen egy formailag megfelelő meghatalmazás a tulajdonostól, és figyelni kell arra is, hogy ez a meghatalmazás pontosan mire terjed ki. Ha nem a tulajdonossal szerződik a bérlő, hanem egy meghatalmazottal, akkor szerepeljen a meghatalmazásban az, hogy a meghatalmazott jogosult az ingatlan kiadására is.

Sebestyén Tamás ehhez hozzátette, hogy végül arra is érdemes egy pillantás vetni, hogy jogilag rendben van-e az ingatlan, azaz lássunk legalább egy tulajdoni lapot, amiből kiderül, hogy ki a lakás tulajdonosa, ismerjük meg a bérbeadó személyi adatait, és a bérleti szerződés is legyen rendben. Sokszor az érdeklődők félnek körülményeskedni, mert attól tartanak, hogy más, aki gyorsabban dönt, esetleg lecsapja a kezükről az ingatlant, Nagy Csaba szerint azonban az alaposság később meghálálja magát.