BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb kínai cégek jönnének Magyarországra

A kínai befektetőket főként a zöldipar, a digitális gazdaság, a gyógyszeripar, a vegyipar és az energetika, valamint az innovációs központok kínálta lehetőségek érdeklik Magyarországon a Dentons jogi iroda tapasztalatai szerint.

Szeptemberben várhatóan újabb kínai üzletember-küldöttség érkezik Magyarországra az itteni befektetési lehetőségek felmérésére. A fórumot a Dentons szervezi számukra, a jogi iroda nemrég hozta létre a Kína és Kelet-Közép-Európa gazdasági együttműködését támogató munkacsoportját budapesti központtal. A cég egyéb eszközökkel is igyekszik felhívni a kínai beruházók figyelmét Magyarország üzleti vonzerejére.

„A Dentons ebben az évben már két olyan magyarországi üzleti fórumot tartott – az egyiket a kínai befektetési ügynökséggel, a CIPA-val közösen –, amelyeken megismerhette a kínai befektetők várakozásait” – mondta a Világgazdaságnak Susan Wang, az ügyvédi iroda Kelet-Közép-Európával foglalkozó kínai munkacsoportjának vezetője. Ezek az iparágak nagyon népszerűek Kínában is. Magyarországnak ráadásul jók az adottságai ahhoz, hogy az Európába igyekvő kínai cégek logisztikai központjává váljon. A kínai befektetők 2005 és 2016 között 6,1 milliárd dollárt fektettek be az itteni vegyipari, közlekedési és technológiai ágazatokba.

MTI Fotó: Vajda János

Susan Wang szerint megtelepedésre ösztönözheti a kínai vállalatokat az is, hogy a kínai Wanhua vegyipari óriás Európában először nálunk vert gyökeret 2011-ben a BorsodChem megvásárlásával. A kelet-magyarországi társaságot azóta a világ legversenyképesebb MDI (poliuretán-alapanyag) gyártójává fejlesztette. Eddig mintegy 1,3 milliárd eurót fektetett a BorsodChembe, és további jelentős beruházásokat is tervez. A Wanhua tapasztalatait más, a régió iránt érdeklődő kínai cégek is átvehetik.

Susan Wang azt is megjegyezte, hogy hamarosan irodát nyithatnak Magyarországon a különböző iparágakba befektetni kívánó kínai cégek, de ezeket egyelőre nem kívánta megnevezni. Vannak persze kihívások is a két ország gazdasági együttműködésében. Susan Wang a nyelvi, kulturális és kommunikációs akadályokat, különbözőségeket említette, amelyek miatt egyes kínai befektetőjelöltek tévesen úgy érezhették, hogy a régiónkban nem látják őket szívesen. A Dentons részben ezért is hozta létre kelet-közép-

európai–kínai munkacsoportját, és azért bízta a munkacsoport vezetését egy kínai ügyvédre, hogy még több befektetés valósulhasson meg Magyarországon és a régióban.

 

 

 

Kitapossák lassan az utat

Legutóbb áprilisban jelentettek be kínai beruházást Magyarországon. A BYD Company Ltd. Komáromban megnyitotta a mintegy 6,2 milliárd forintból kialakított elektromosbusz-gyárát, amelyhez kutatás-fejlesztési központ és akkumulátortesztelő üzem is tartozik, és ahol 300 fővel évi 400 busz gyártását tervezik.

A magyar kormány tavaly novemberben stratégiai együttműködési megállapodást kötött a beépített, kárpitozott autóutasterek globálisan is jelentős súlyú gyártójával, a kétharmad részben kínai kézben lévő Yanfenggel. A társaság pápai gyára a legnagyobb a csoporton belül, az egységet egy áprilisi közlés szerint 7,4 milliárd forintból bővítenék. Tavaly októberben adták át a kínai Himile európai gyártó- és szolgáltató központját Székesfehérváron. A Himile a világ legnagyobb vulkanizálóformákat gyártó vállalata.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.