Washington leleplezné a kínaiak titkos praktikáit

Donald Trump kezdeményezésére a washingtoni kereskedelmi tárca vizsgálatot indított annak feltárására, miként játsszák ki a kínai exportőrök azokat a nemzetközi szabályokat, amelyeket Peking is elfogadott a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozásával. Különös figyelmet szentelnek a szerzői jogok, a technológiai licencek megsértésével, illegális átvételével kapcsolatos módszerekre. A minden eddiginél szigorúbb vizsgálat eredményeként feltárt visszásságokra Amerika kemény szankciókkal válaszol. Ez lehet a vámtarifák egyoldalú emelése éppúgy, mint a behozatali kvóták szűkítése – legalábbis ezt ígérik. Peking viszont máris jelezte, hogy nem ül ölbe tett kézzel, s ha szankciókat léptetnek életbe ellene, azok nem maradnak válasz nélkül.

A kétoldalú kereskedelemben megmutatkozó brutális kínai többlet lebontása érdekében Trump elviekben megegyezett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akit áprilisban Floridában fogadott. Tavaly a kereskedelem volumene elérte a 648 milliárd dollárt, s a mérleg 310 milliárdos kínai többletet mutatott, ami az idén minden erőfeszítés ellenére tovább nőhet. A szufficit előállásában jelentős tételt képeznek azon termékek, amelyek az amerikai formatervezés és gyártástechnológia egyszerű ellopásával készültek. Kína ezeket nemcsak az Egyesült Államokba, hanem a világ minden tájára is sajátjaként exportálja. Azok a vállalatok, amelyektől ellopták a szellemi tulajdonukat, a fillérekért árult kínai klónok megjelenése miatt esélytelenekké válnak a távol-keleti piacokon.

Az amerikai gazdaság iszonyatos károkat szenved el a hamisítások miatt, az ezzel foglalkozó szakbizottság (CTAIP) éves szinten 225 és 600 milliárd dollár közé teszi a szoftverlopásokkal, ipari kémkedéssel és gyártástechnológiák illegális „adoptálásával” okozott károkat. A CTAIP egyértelműen Kínát nevezi meg az USA-ba érkező hamis eredetű termékek fő beszállítójaként, az áru 87 százaléka tőlük jön. Helyi partnereik pimaszságára panaszkodnak a Kínában megtelepedni kívánó amerikai vállalatok. Minden ötödik közülük azt jelezte, hogy a technológia átadását vagy megosztását a közös jövő zálogaként kérik, sőt követelik tőlük – írja az AP hírügynökség.

Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy a hirtelen elrendelt vizsgálatnak politikai mellékszála is van, mégpedig a nyomásgyakorlás a pekingi vezetésre, amely nem tesz meg minden tőle elvárhatót az észak-koreai atomfegyverkezési törekvések leszerelésére.