Czerván: a fogyasztók érdeke a közös agrárpolitika fenntartása

Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a 2020 utáni új uniós közös agrárpolitikában (KAP) a maihoz hasonló arányban részesedjen az agrártámogatásokból – mondta Czerván György. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár egyik szakmai rendezvényén előadó államtitkár szerint a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusban a magyar agrártermelők a KAP-on belüli támogatások több mint 3 százalékát kapják, miközben az Európai Unió agrártermeléséből csupán 1,8-2,1 százalékkal részesednek.

A Brüsszelből érkező hírek szerint öt opció van az új KAP irányvonalára, ezekből azonban az államtitkár véleménye szerint három – a közös agrárpolitika teljes megszüntetése, radikális átalakítása, illetve a jelenlegi rendszer változatlan formában történő fenntartása – kizárható. Az államtitkár szerint a támogatási rendszer fennmaradása össztársadalmi érdek is, ugyanis egy drasztikus támogatáscsökkentés az élelmiszerárak emelkedését vonná maga után, ami minden országban feszültségeket okozna.

Az egyik verzió szerint a vidékfejlesztés és a kockázatalapú eszközök erősítését hozná az új KAP, amit Magyarország önmagában támogatna – feltéve, ha ezek nem a területalapú támogatások rovására történnének, márpedig a jelenlegi elképzelésekben ez utóbbi is szerepel. Egy másik irányvonal lehet a területalapú támogatások továbbvitele, amit Magyarország szintén támogat, csakhogy itt a Brüsszelből kiszivárgó hírek szerint az a terv, hogy a támogatásokat a gazdasági és környezetvédelmi feltételekhez kötnék. Tisztázni kellene, pontosan milyen részletszabályok szerint történne ez, akkor lehetne kialakítani a magyar álláspontot – mondta Czerván.

A magyar kormány számára az új KAP-nál is alapvető szempont, hogy az agrárpénzeket az agrártermelők kapják – szögezte le az államtitkár. Szintén fontos, hogy új célokat csak többletforrások hozzárendelésével finanszírozzanak az agrártámogatási rendszerben. Alapvető magyar érdek a termeléshez kötött támogatások fenntartása, ami várhatóan nagy vitákat vált még ki a tagországok között, valószínűleg elsősorban Németország ellenállását kiváltva. A magyar agrárdiplomácia a V4-ekkel és Bulgáriával, valamint a balti országokkal keresi a közös nevezőt ebben az ügyben, de Czerván bízik abban, hogy például Franciaországot is magunk mellé állíthatjuk.

Az agrártámogatások fenntartása azért is fontos, mert bár a növénytermesztők támogatások nélkül is nyereséget tudnak produkálni, az állattenyésztésben az elmúlt években erre csak a baromfitartók voltak képesek. A baromfiágazatban viszont a madárinfluenza okozott nagy károkat, aminek enyhítésére az állatok leölése után 11 milliárd forintot fizettek ki. A liba- és a kacsatartók további 1,4 milliárd forinthoz jutottak a de minimis támogatáson keresztül, e támogatási forma korlátai miatt azonban nem tudták kihasználni az 1,7 milliárd forintos keretet. A nemzetgazdasági tárca a feldolgozóknak megnyitott egy egymilliárdos támogatási keretet, amelyet szintén a de minimis szabályok miatt ők sem tudtak teljes mértékben lehívni. Czerván szerint azonban van remény arra, hogy a feldolgozók is érdemi segítséget kapjanak, mivel folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal egy kártérítési konstrukcióról, amelyben Magyarország mellett a járvány miatt szintén nagy veszteségeket elszenvedő Franciaország is érintett lenne.