Felgyorsította az előlegfizetést a kincstár

Minden eddiginél gyorsabban folyik a támogatási előlegek kifizetése, már közel 97 milliárd forint jutott el a jogosultakhoz – mondta tájékoztatóján Kondra Laura, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökhelyettese. Az október 16-án indult kifizetések első napján területalapú támogatásként 64 ezer ügyfélnek utalt a kincstár 22,8 milliárd forintot, zöldítés címén pedig 89 ezer jogosultnak 20,3 milliárdot. Ez a több mint 43 milliárd forint duplája a tavaly az első két napon kifizetett összegnek. Eddig közvetlen támogatásként 80 milliárd forintot utaltak, a fennmaradó részt egyéb, nemzeti támogatásként osztották szét.

Az idén nőtt a jogcímek száma is: az előző évben 11 EMGA- (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap), illetve nemzeti támogatás, valamint további két vidékfejlesztési támogatás jogcímén fizetett előleget az akkor a kifizető ügynökségi feladatokat ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), ebben az évben a kincstár a megtartott 11 EMGA-jogcím mellett további négy vidékfejlesztési intézkedésre fizet előleget. Összesen 27 különböző támogatásként utal előleget, illetve teljesít végkifizetést a MÁK.

Miután 2017 elején az MVH megszűnt, és a kifizető ügynökségi feladatot a MÁK vette át, fő célként tűzték ki a végleges akkreditáció megszerzését, a 2016-os egységes kérelmek támogatásainak június 30-i kifizetését, az idei kérelmek beadási felületének időben történő megnyitását, illetve a 2017-es előlegfizetések október 16-i elindítását – mondta az elnökhelyettes. Mint hozzátette, minden célkitűzést teljesítettek, a végleges akkreditációt éppen az előlegfizetés indulásának napján kapták meg. Az agrártárca adatai alapján készült előrejelzés szerint a november 30-án záruló előlegfizetési időszakban 205-206 milliárd forintot fizetnek ki ezen a jogcímen, 2018. június 30-ig pedig 400 milliárdot – mondta Kondra Laura. Az elnökhelyettes bízik abban, hogy az összes támogatást már június 30. előtt ki tudják fizetni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkacsoportot hozott létre a Földművelésügyi Minisztérium, a MÁK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) részvételével, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az előlegfizetés, mivel a gazdálkodóknak nagy szükségük van arra, hogy minél előbb forráshoz jussanak az őszi munkák finanszírozásához – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Az idén kisebb hibaszázalékkal igényelték a gazdák a támogatásokat, amit jelez, hogy míg tavaly 21 ezer esetben volt szükség adategyeztetésre, most ez a szám 12 ezerre csökkent. Ezeknek a fele a falugazdászok közreműködésével történt. Az esetek 96 százaléka sikeres volt, vagyis az eredetileg „problémás” kérelmek benyújtóinak döntő hányada időben hozzájuthat az előleghez.

Kezdődik a vita Brüsszellel

Bár a hivatalos dokumentumot november 29-én adja ki az Európai Bizottság (EB) a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításáról, a kiszivárgott részletekben van aggodalomra okot adó elem is – mondta Győrffy Balázs. Ilyen, hogy az EB a KAP költségvetéséből vonna el pénzt a migránsválság kezelésére. A vidéknek szánt forrásokat vidéken kell elkölteni – szögezte le Győrffy, hozzátéve, hogy a NAK minden fórumon harcol azért, hogy megakadályozza a gazdálkodókat megillető támogatások megnyirbálását. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az Országgyűlésben – Győrffy Balázs kérdésére – szintén kifejtette, hogy az agrárpénzeket az agrártermelőknek kell megkapniuk, és ezért a magyar kormány mindent megtesz. Mint mondta, a kormány továbbra is érvényesnek tartja az uniós alapszerződésben rögzített agrárpolitikai célokat, azok megváltoztatását pedig határozottan ellenzi.