A járműipar gyengélkedése mellett is bővült az ipari termelés

Az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal emelkedett 2017. szeptemberben az előző év azonos időszakához mérten. Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 36 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 2,1 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban jelentősen, 17,4 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 6,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a jelentős súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 5,7, a csekély súlyú bányászaté 14,6 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,6 százalékkal csökkent.

Az előző havi növekedéssel szemben a feldolgozóipari termelés 29 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 1,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik. A közúti jármű alkatrészei gyártásának volumene 5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közúti gépjármű gyártásáé 7,9 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16,6 százalékkal bővült. Minden szakágazatban nagyobb volt a volumen, mint egy évvel ezelőtt, a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 15,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,0 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (24 százalék) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6, a második legnagyobb, az italgyártás 3,3 százalékkal csökkent.

Kiugróan, 49 százalékkal bővült a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás is, amihez részben az alacsony bázis hatása járult hozzá. Az exportkereslet felfutásának köszönhetően a kis súlyt képviselő gyógyszergyártás is jelentősen, 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a hazai eladások lényegében stagnáltak (–0,1 százalék).

A korábbi hónapok növekedését folytatva a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 15,8, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9 százalékkal emelkedett a hazai és a külpiaci eladások élénkülésének eredményeként.

Mérséklődött a bővülés üteme a feldolgozóipari termelés 6,4 százalékát adó gép, gépi berendezés gyártásában, a termelés volumene 3,7 százalékkal emelkedett. Az év eddigi legalacsonyabb növekedésében elsősorban a motor-, turbinagyártás volumencsökkenése játszott szerepet. A legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása szeptemberben 10,8 százalékkal nőtt, mind a belföldi-, mind az exportkereslet bővülése miatt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében szeptemberben (3,3 százalékos létszámnövekedés mellett) 2,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés, a legjobban, 8,6 százalékkal Észak-Alföldön, a legkevésbé, 1,2 százalékkal Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,8 százalékkal csökkent 2016 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 12,8 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az új exportrendelések 3,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 9,5 százalékkal elmaradt a 2016. szeptemberitől.

Az év első kilenc hónapjában az ipari termelés 5,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,7, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4 százalékkal emelkedett.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában emelkedett, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,9 százalék), a legkevésbé Dél-Alföldön (2,4 százalék).

A feldolgozóipari termelés közel egyharmadát képviselő járműgyártás kibocsátása 1,8 százalékkal mérséklődött, jól teljesített ugyanakkor a hozzá szorosan kapcsolódó gumiipar, ahol 4,9 százalékos bővülést mértek – kommentálta a KSH adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ahogyan arról beszámoltak, a területi megoszlást tekintve, Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. Közép-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország ipari termelése meghaladta az országos átlagot. 2010 januárja óta az ágazat kibocsátása 35,3 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 18,8 százalékkal emelkedett hazánkban, és a továbbiakban is az ipar erősödésére lehet számítani, amihez az élénkülő nemzetközi konjunktúra és a feldolgozóipari beruházások bővülése is hozzájárul.

Az NGM szerint a járműgyártás kibocsátása kapcsán is kedvezőek a jövőbeni kilátások, ugyanis május végén avatták fel a Samsung elektromosjármű-akkumulátor gyárát Gödön, illetve 2018 végén, 2019 elején az Audi is elindítja az elektromotorok gyártását Győrben. További érdemi növekedést eredményezhet, hogy a Mercedes közel 500 milliárd forintos beruházást valósít meg Kecskeméten a következő években.