Festékre a válság idején is szüksége volt a piacnak

Jó néhány termelő ágazat most kárpótolja magát a válság utáni ínséges időkért. Mindez jellemzi a dekorfestékpiacot is?

Hiába van szó az egyik legegyszerűbb vegyipari tevékenységről, ez egy rendkívül impulzív, rugalmasságot igénylő, a gazdasági környezet változásának kitett üzletág. Mindazonáltal a Poli-Farbe árbevétele 2008 és 2013 között megduplázódott, és azóta is nő. Erre az a magyarázat, hogy a szektort elsősorban a régi épületek felújítása húzza, nem pedig az újak építése, márpedig a válság után a többség igyekezett a meglévő ingatlanját csinosítgatni. Cégünk további bővülését a fogyasztás növekedése határozza meg: 6-7 százalékos forgalomnövekedéssel közel 11 milliárdos bevételt várunk az idén.

Mely termékcsoportok járulnak hozzá legnagyobb arányban a forgalomhoz?

Az eladások valamivel több, mint 30 százalékáért felelnek a bel- és kültéri fehér falfestékek, 24 százalék körüli a készre kevert színes festékek aránya, hozzávetőleg 15 százalékot tehetnek ki a fa- és fémvédelem cikkei, és jelentős a zománc értékesítése is. Bár fajlagosan a nagyobb műszaki beltartalmú presztízstermékek iránti kereslet nő a leginkább, sokan továbbra sem mérlegelhetik az ár-érték szempontokat, ezért az olcsó tömegtermékek piacán is fejlesztünk.

Deklarált cél, hogy vezető szerepet érjenek el a régióban. Melyek lehetnek a legfontosabb exportpiacok?

Kiemelt szempont a magyarlakta területek ellátása Szlovákiában és Romániában, ahol leányvállalattal is jelen vagyunk. Azt viszont be kell látnunk, hogy a Kárpátokon kívül, az Alpokon túl ma még nem elég fajsúlyos a szerepünk, de azon vagyunk, hogy exportőrként is lendületet vegyünk. Eddig az árbevételünk 5-6 százaléka származott a külpiacokról, ám a következő három évben az új gyártástechnológiának köszönhetően 20 százalékkal nőhet a fehér beltéri diszperziós falfestékeink kivitele. Egyre meghatározóbb Szerbia, Horvátország és Szlovénia is, de a Nyugat-Balkánon kevésbé kiszámítható a gazdasági környezet, ezért időbe telt kiépíteni az értékesítési csatornákat. Termékeinkkel versenyképesek kívánunk lenni Ausztriában, Németországban és Svájcban is.

Milyen munkafázisokat automatizálnak?

E téren összekapcsolódik a legutóbbi két nagy lépésünk: a 2013-ban 208 millió forintból átadott üzemcsarnok az őszi 926 milliós fejlesztéssel válik igazán kihasználttá. Utóbbi mögött 445 millió forint az uniós, illetve az állami támogatás. Az a fejlesztés lényege, hogy az ipar 4.0-s megoldásokkal automatizáltuk a termelést. A gyártósort robottechnológia is támogatja, így egy műszak alatt duplaannyi festéket állíthatunk elő, mint eddig. A hatékonyságnöveléssel csökken az energiafelhasználásunk, és kevesebb dolgozó látja el ugyanazt a munkát.

Ahol már a robotok gyártják a festéket, ott jöhet a leépítés?

Épp ellenkezőleg: bár igyekszünk minél több munkafolyamatot automatizálni, megmaradtunk hagyományos manufaktúrának is, kézzel készült dekortermékeink továbbra is vannak. A digitalizáció egyébként sem mehet a munkahelyek megőrzésének rovására, főleg, mert közel háromszáz fő foglalkoztatása mellett most is van tizenöt-húsz betöltésre váró pozíciónk. Így azt, akinek a gépesítés miatt megüresedett az eddigi beosztása, más részlegen foglalkoztatjuk.

Mi határozhatja meg az iparágat a következő években?

Nemcsak a festékpiacon vagy a vegyiparban, hanem a termelő-szolgáltató cégek többségénél is hatással lesz a működésre, hogy egyre inkább felértékelődik a munkaerő, élesedik a verseny a szakemberekért. Szélesíteni kell az ösztönzőrendszert, csak megfelelő színvonalú, versenyképes szolgáltatásokkal és képzésekkel lehet megszerezni, illetve megtartani a legjobbakat. Huszonnyolc éve vagyok a szakmában, tudom, hogy minden dolgozó igényli a visszajelzést, igyekszünk is megbecsülni őket, odafigyelni rájuk.