Egyiptom nem akar háborút indítani a vízért

Komoly aggodalmának adott hangot csütörtökön Abdel-Fattáh Esz-Szíszi egyiptomi elnök amiatt, hogy lassan haladnak a tárgyalások Etiópiával a Nílus etiópiai szakaszán épülő duzzasztógát hatásairól.

Az egyiptomi államfő Kairóban fogadta Hajlemariam Deszalegn etióp miniszterelnököt, akinek közösen tartott sajtótájékoztatójukon jelezte:

a Nílus egyiptomi szakasza, amely csaknem az egész ország vízellátását biztosítja, vörös vonalnak számít.

Szíszi azonban arról is biztosította vendégét, hogy

Egyiptomnak nem áll szándékában az ügy miatt háborút indítani.

Az egyiptomi elnök nagyra értékeli ugyanis Etiópia több alkalommal tett ígéretét, hogy az épülő – jelenleg nagyjából 60 százalékos készültségű – duzzasztógátnak nem lesz negatív hatása Egyiptomra nézve, de azt is hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokat kell még elvégezni, amelyek eredményéhez valamennyi érintett félnek tartania kell magát.

Egyiptom azért aggódik, mert korábban felmerült, hogy az Etiópiába tervezett gát víztározójának feltöltése évekre súlyos vízhiányt okozhat a Níluson.

A 95 milliós lélekszámú Egyiptom lakossága majdnem teljes egészében a folyó partján, illetve a Nílus-deltában lakik. Az ország területének maradéka majdnem lakatlan sivatag. A lakosság évente mintegy egymillió fővel nő, ami nagy terhet ró az ország vízellátására.

Etiópia ragaszkodik a mintegy 5 milliárd dollárból megépülő Nagy Reneszánsz Gát befejezéséhez, mivel lakosságának jelentős része jelenleg áram nélkül él. A duzzasztógát több mint 6400 megawatt áramot fog termelni évente Etiópiában, miközben ma az ország mindössze 4000 megawattot tud csak előállítani.

Szíszi elnök ismételten javasolta, hogy vonják be a Világbankot semleges közvetítőként. Hangsúlyozta, hogy a Nílus-medence országainak együttműködése nem lehet nulla összegű játszma.

Az etiópiai projektről 2013 májusában nyilvánosságra került fotók óriási pánikhullámot váltottak ki Egyiptomban. A beruházás háborús fenyegetésbe torkolló diplomáciai válságot okozott Egyiptom és Etiópia között, de aztán 2014-ben az érintett országok átmeneti egyezségre jutottak a duzzasztógáttal kapcsolatban.

Egyiptom, Szudán és Etiópia azonban nem tudott egyetértésre jutni annak a francia szakértői vizsgálatnak a következtetéseivel kapcsolatban, amelyeket tavaly májusban tettek közzé a duzzasztógát lehetséges társadalmi és környezeti hatásairól.