Húszezer apró erőmű működik hazánkban

Az országban 2016 végén 165,5 megawatt beépített teljesítőképességű háztartási méretű kiserőmű (HMKE) működött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most kiadott összefoglalója szerint. Ez körülbelül 28 százalékos növekedés 2015-höz képest, miközben a létesítmények száma 35 százalékkal 20 496-ra emelkedett. Az összes ilyen kapacitás 99,17 százalékát 20 401 naperőmű tette ki, míg a maradék 95 berendezés szélenergiát, földgázt, biogázt, biomasszát, termálmetánt, benzint, dízelolajat vagy vízenergiát hasznosított. Biomassza-üzemű HMKE 2016-ban volt először a rendszerben, mégpedig 20 kilowatt teljesítménnyel.

A háztartási méretű kiserőművek a nem engedélyköteles kiserőműveken belül olyan, kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb feszültségű) hálózatra csatlakozó létesítmények, amelyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kilovoltampert, azaz a kiserőmű legfeljebb ötven kilowattos.

Az ez alatti tartományban mérsékeltebb volt a növekedés, de a húzóerőt itt is a napelemes kiserőművek adták. Ebben a kategóriában a csökkenő beruházási költségek mellett a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) nyújtott támogatás volt a bővülés motorja a MEKH értékelése szerint. A közeljövőben azonban jelentős növekedésre számít a hivatal a minierőmű-szegmensben, mert a hozzá 2016 végén beérkezett körülbelül 2400 KÁT-kérelem túlnyomó része éppen az ilyen méretkategóriájú napelemes kiserőművek támogatására irányult. (Mint korábban a Világgazdaság is beszámolt róla, a 2016 végi kérelemdömpinget az okozta, hogy 2017 januárjától a korábbinál szigorúbb feltételekkel kaphatnak támogatást a zöldenergia előállítói.)

A HMKE-k már az előző években is hódítottak: míg a 2008 végi összteljesítmény csak 51 MW-os, a 2012-es érték már az előző évi négyszerese volt, majd 2013 és 2015 között évről évre megduplázódott.

Nettósított elszámolás

A HMKE-n keresztüli áramforgalmat speciális elektronikus fogyasztásmérővel (ad-vesz mérő) mérik. A berendezésről irányonként leolvasható az elszámolási időszak (év vagy hónap) szerint összegezve a vételezett, illetve a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége. A szolgáltatók az ezek alapján képzett szaldó és az aktuális egységárak felhasználásával számolnak el ügyfeleikkel. A kiserőmű tulajdonosa tehát azt a különbözetet fizeti ki a (legfeljebb éves) elszámolási időszakban, amely az általa vételezett, illetve hálózatba táplált áram ára között jelentkezik. Ez a két ár nem feltétlenül egyezik. Ha a HMKE üzemeltetője lakossági fogyasztó, akkor a termelt áram fajlagos ára egyenlő a teljes végfogyasztói árral (termékár + forgalomarányos rendszerhasználati és egyéb díjak + áfa) egészen a saját fogyasztás mennyiségéig. Ám az e fölött termelt áramáért már csak a termékár jár, amely a végfelhasználói árnál sokkal alacsonyabb. Az egyetemes szolgáltatás legmagasabb A1 árszabása lakossági felhasználók számára 2016-ban (évi 1320 kilowattóra fogyasztásig) kilowattóránként nettó 14,34 és 15,2 forint között változott.