A program lezárult, most jön a Furmint éve tapasztalatainak hasznosítása

Milyen eredményeket hozott a Furmint éve program? Mit kell tenni ahhoz, hogy ez ne csak egy lezárt program legyen, hanem az eredményeit a borászok is hasznosíthassák?

A borászatban is nagyon fontos, hogy a jó kezdeményezés és a mögötte álló jó szándék mellett idő is legyen végigvinni egy programot. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy 2017-től minden évben egy egész esztendőt szentelünk egy-egy szőlőfajtának. Egy év ezen a területen hosszú időnek számít, ezalatt van idő alaposan átgondolni a folyamatot, bevonni a szükséges szereplőket és elérni a kitűzött célokat. Célunk volt minél több olyan kezdeményezést útjára indítani, amely megismerteti a furmintot mint szőlőfajtát és mint bort is, illetve segítheti a fajta kiteljesedését a szőlőkben, később pedig a borospalackokban is. Öt éve indult az Országkóstoló, amelynek keretében külön furmintszekció is volt, ennek nyomán született a Furmintkiválóságok könyve, amely nem csupán a borokat, de a szőlőfajta eredetét, történetét is bemutatja. Furmint­nagykóstolót rendeztünk, Gyuricza Csaba ötletgazdával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatójával pedig meghirdettük a „Fogadj örököbe furmintot!” programunkat, melynek keretében furmintoltványokat lehetett vásárolni és ültetni Badacsonytomajon.

Együttműködési megállapodást kötöttünk a SZIE Kertészeti Kar Borászati Tanszékével, számos kutatás született analitikai és szőlőfajtával kapcsolatos területen. A Magyarországra akkreditált nagykövetekkel furmintot szüreteltünk Mádon, s az általuk szüretelt borból éppen a napokban palackozza le ifj. Szepsy István a Diplomata Bort, amelynek szintén hagyománya van. Azt gondolom, hogy a több száz kisebb-nagyobb programmal széles körben ismertettük meg a borkedvelőkkel a fajtát és a belőle készült bort. A kutatások eredményeit és a Furmint éve program tanulságait nemsokára közkinccsé tesszük, így a borászok is meríthetnek belőle.

Miért alkalmas a furmint arra, hogy azon keresztül mutassuk meg magunkat a világnak?

Nem tudom, hogy a furmint éppen az a szőlőfajta-e, amelynek révén közelebb kerülhetünk a világhoz, de tény, hogy a maga egzotikumával rendkívül vonzó szőlőfajtával van dolgunk. Azért indultunk az év szőlőfajtája programban a furminttal, mivel nagyon felkapott, sok szakértő nagy fantáziát lát benne, és kíváncsiak voltunk, mit lehet kihozni belőle.

A furmintot Tokajhoz, illetve Somlóhoz kötik. Magyarországon mekkora területen van furmintültetvény, és ez hogyan oszlik meg a borvidékek között?

A közel 63 ezer hektárnyi szőlőterület 70 százalékát, vagyis körülbelül 38 ezer hektárt a fehérszőlő-fajták adják. Ezeken belül, országos összesítésben, a furmint a negyedik legnagyobb területtel, 3903 hektárral büszkélkedhet, de ez az összes fehérszőlő-fajta területének csupán nyolc százaléka. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az oka a magyar szőlőtermesztés nagyon magas fajtaszámában keresendő, hiszen majd száz fehérborszőlő-fajta van jelen a termesztésben, ami marketingszempontból nagyon nehezen kezelhető. A furmint területi eloszlása aszimmetrikus. A fajta szempontjából a legfontosabb a Tokaji borvidék. A furmint termőterületének 98 százaléka itt található, Somlón pedig az összes furmintterület csupán egy százaléka.

Hol mutat biztató eredményeket a fajta más borvidékeken?

Egy fajta elterjedését alapvetően meghatározza, hogy a termesztésben rendelkezésre állnak-e belőle magas biológiai értékű klónok. A furmint Magyarországon ebből a szempontból kedvező helyzetben van, hiszen több klónnal is büszkélkedhetünk. Tokajon és Somlón kívül a Balaton-felvidéken, a Badacsonyi borvidéken található még említhető terület. Ezeken a borvidékeken a furmint borászati felhasználásánál nem az aszúkészítés az elsődleges cél, hanem a testes, savas karakterű, markáns száraz fehérbor előállítása. Bár ezeken a borvidékeken is előfordul az aszúsodás, az aszú elnevezés nem használható az itt előállított borokra. A többi 14 borvidék, ahol ez a fajta fellelhető, csupán fél százalékkal részesedik az összes területből.

Idén is folytatódik a program?

Természetesen folytatódik, hiszen tavaly komolyan elkezdtünk dolgozni a piacra jutással kapcsolatos kereskedelmi kapcsolatok kiépítésén is. Lassan öt éve tart a Nemzeti borkiválóság program, és az igazi eredmények akkor jöhetnek, ha a borászok gazdasági eredményeiben is látszik a munkánk. Persze ehhez még egy fontos lábat, a bormarketinget meg kell erősíteni, mert csak így lehet teljes a kép.

Mi lesz a fő üzenete a borral kapcsolatos 2018-as kommunikációnak?

Az agrártárcánál hiszünk abban, hogy Magyarországon, ahol rendkívül sokszínű a szőlőtermelés, minden évben egységet kovácsolhat az adott fajtának szentelt év. Néhány héten belül kihirdetjük az idei év szőlőfajtáját, és ismét elindul a nagy munka. Célunk, hogy a lehető legszélesebb körben, mind határokon belül, mind pedig Magyarország határain kívül is ismerjék termesztett szőlőfajtáinkat, amelyek kuriózumként szolgálnak a magyar szőlőtermelésben és borkészítésben, valamint a világ szőlő- és borkultúrájában is.