BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Type-2 lehet a nyertes hosszú távon

Az elektromos autózás elterjedésének növekedése nemcsak az autómárkák, hanem a töltési csatlakozási megoldások versenyét is elhozza.

Az elektromos autózás kezdeteinél az ázsiai és az európai gyártók eltérő töltési csatlakozási megoldással kezdték szerelni autóikat. Eleve kihívást jelentett, hogy a villanyhajtású autókban lévő lítiumion-akkumulátorokat egyenárammal kell tölteni, miközben az elektromos hálózatban váltóáram van. Ráadásul ezeknek az akkumulátoroknak akkor hosszabb az élettartamuk, ha 80 százalékos töltöttségi szintig töltik nagyobb villamos teljesítménnyel, és utána alacsonyabbal. Ez kétféle megközelítést hozott a gyártóktól. A lassabb töltést – azaz mikor a hagyományosan kiépült lakossági hálózatról is nagyjából nyolc-tíz óra alatt tölthető fel egy átlagos elektromos autó – úgy oldották meg, hogy az autóba szerelt áramátalakító szerkezet, azaz az inverter egyenárammá alakítja a váltakozó áramot. A mobiltelefon- és laptoptöltőkön is azért van mindig egy gyufásdoboz-méretű vagy nagyobb átalakító, mert az miniinverterként funkcionál, és egyenáramot szolgáltat a lítiumion-akkumulátornak.

Az ázsiai gyártók még az úgynevezett Type-1-es csatlakozón keresztül oldják meg a kis teljesítményű töltést, de a gyorsabbhoz egy CHAdeMo töltőn keresztül közvetlenül egyenáram jut az akkumulátorba. Ilyenkor már eleve a töltőoszlopon alakítják át egyenárammá a hálózati feszültséget. Az európai és az észak-amerikai autógyártók ezzel szemben a Type-2-es és a CCS Combo csatlakozókkal gyártják az autóikat. „A CCS Combo csatlakozónak az az előnye, hogy ugyanazzal a csatlakozófejjel lehet egyenáramot és váltakozó áramot a járművek akkumulátoregységeibe juttatni. Ezzel megoldódik az a probléma, hogy a csak egyenáramú töltővel 80 százalékos szintig lehessen feltölteni egy akkumulátort, amivel hozzájárulunk az egység élettartamának kitolásához. A CCS Combo fej képes kommunikálni az autókkal, hogy meddig menjen a gyorsabb töltés, és mikor váltson át automatikusan a lassabbra. Így egy csatlakozóponttal százszázalékos töltöttséget lehet elérni – mondta Kozma László, a Schneider Electric energiamenedzsment szakértője. – Mivel az elektromos autózás szabványai nem egységesek, ezért egyes esetekben keverednek az említett megoldások, ráadásul a gyártási együttműködések is befolyásolják a csatlakozási lehetőségeket” – tette hozzá a száz országban működő, energiamenedzsmenttel és automatizálással foglalkozó vállalat szakértője.

Fotó: Schneider Electric

Magyarországon 11 autómárka forgalmaz 13 olyan modellt, amelyek tisztán elektromos hajtással is megvásárolhatók. A piacon már régóta forgalmazott Nissan Leaf és E-NV200, illetve a Mitsubishi i-MiEv Type-1 és CHAdeMo töltővel van felszerelve. Mivel a PSA konszern a Mitsubishivel együttműködésben gyártotta a Peugeot iOn és a Citroen C-Zero modelleket, ezek – bár európai márkák – ugyanúgy az ázsiai töltési csatlakozókat használják. A KIA Soul EV és a Hyundai Ioniq is ebbe a sorba tartozik. A Renault a Zoe modelljével a hagyományos és gyorstöltésre egyaránt alkalmas Type-2-t választotta. A BMW i3 és i8, a Volkswagen e-up! és e-Golf, a Mercedes-Benz B osztály 250 e, a smart fortwo és forfour electric drive és a Ford Focus Electric modelleken a Type-2 csatlakozó mellett CCS Combóval való töltési lehetőség is van.

A villanyszerelőket is fel kell készíteni

Az elektromos autózás elterjedéséhez az autóértékesítés mellett alapfeltétel a töltési infrastruktúra kiépítése, amihez viszont megfelelő szakemberekre van szükség. A Schneider Electric ezért az elektromosautó-töltési piac aktív szereplőjeként elsőként indított oktatást villanyszerelőknek az elektromosautó-töltő állomásokról. A hazánkban bejegyzett mintegy 4500 villanyszereléssel foglalkozó vállalkozás munkatársai közül már százötvenen megszerezték a képzést igazoló oklevelet, és a napokban is folytatódó képzéseken további száz villanyszerelő kap oktatást. | VG

Nemcsak az autózás jövőjét meghatározó hajtásrendszerek versenyeznek, hanem a töltési csatlakozási szabványok is. Kozma László szerint a dízel- és a benzinhajtás közötti versenyhez hasonlítható ez a folyamat. „Ennek a versenynek már van is áldozata, a Type-3, amely nem vert gyökeret az iparágban, és már szinte el is tűnt. A következő áldozat valószínűleg előbb-utóbb a Type-1 lesz. Hosszú távon a Type-2 lehet a nyertes. Egy európai uniós direktíva elő is írta, hogy minden új töltőállomáson legalább egy Type-2-es csatlakozónak kell lennie. Ennek a megoldásnak az a nagy előnye, hogy több száz kilowattórás teljesítmény átvételére is alkalmassá tehető” – hívta fel a figyelmet Kozma László. A szakember szerint a csak egyenáramú töltőrendszerekben a CHAdeMo és a CCS Combo is megmaradhat, amit az indokol, hogy saját földrajzi területén mindegyik nagyon elterjedt.

Az említett általános töltőktől elkülönül a Tesla, amelynek Super­charger töltőhálózatában csak a Tesla autói tölthetők. A csatlakozó tekintetében Észak-Amerikában abból is egy sajátot használnak, míg Európában a Type-2-t, de szoftveresen szabályozzák, hogy csak Tesla típusokba menjen át az áram. Az Elon Musk vezette márka teljes elkülönülését a piacstratégiai okokon kívül az indokolja, hogy egy hagyományos töltővel négy-öt óra alatt lehetne csak feltölteni az autóikat. Ezzel szemben a Tesla Superchargereken a 80–110 kilowattórás aksipakkjaikat egy óra alatt lehet feltölteni annyira, hogy 250-300 kilométert lehessen autózni velük.

A hálózatról tölthető hibridautók, a plug-in hibridek helyzete annyiban egyszerűbb, hogy azokat a kisebb akkumulátorpakk miatt csak lassan kell tölteni. Ez az energiatároló egységek élettartamának is jó. Itt egyébként az egyes márkák nem feltétlenül a saját tisztán elektromos autóiknál használt csatlakozóikat alkalmazzák. A hibrid Fordokat például Type-1-essel lehet tölteni, de az elektromosban már Type-2 és CCS Combo van.

A Magyarországon forgalomba helyezett tisztán elektromos hajtású autók közül a Nissan Leaf a legnépszerűbb a maga 30,6 százalékos piaci részesedésével. A tavaly itthon forgalomba helyezett 116 ezer új személyautó 0,6 százaléka volt tisztán elektromos hajtású, a teljes 3,47 milliós személyautó-állomány mindössze 0,06 százaléka, azaz 1977 autó volt ilyen 2017 végén.

Töltési pontok

Magyarországon 300 állomáson 460 töltési pont van, mindegyiken elérhető Type-2-es csatlakozó. Néhány egyenáramú töltőpont is van az országban, ezek mindegyikén három fej található, CHAdeMo, CCS Combo és gyorstöltésre alkalmas Type-2. A Jedlik Ányos-tervben fejlesztik a hazai töltőhálózatot, amely egy-két éven belül a régióban is viszonylag fejlettnek számíthat.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.