Egyelőre marad a vegyszerhasználat

Egyszerre stratégiai cél a mezőgazdaságban a hozamok folyamatos növelése, a termésbiztonság fenntartása, valamint a környezet óvása és javítása. Az e célokat szolgáló eszközök azonban közel sem univerzálisak, az egyik célt támogatják, míg a másik megvalósulása ellen hatnak – írják a bank agrárszakértői az OTP Agrár oldalon. A kémiai növényvédelem és a talajerő-utánpótlás – az intenzív növénytermesztés velejárói – például nagyobb részben vegyi üzemekben előállított készítményekkel történik. Magyarországon – hatóanyagban számolva, a csecsemőktől az aggastyánokig – egy lakosra 52 kilogramm műtrágya és csaknem három kilogramm növényvédő és gyomirtó szer jut.

A környezetvédő és más zöldszervezetek gyakran érvelnek a mezőgazdálkodás vegyszerhasználata ellen, megoldásként pedig a vegyszermentes gazdálkodást kínálják. Bár az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon is nagyok a lehetőségek, a bank szakértői szerint ezeket nem szabad túlhangsúlyozni, mert az ökológi­ai gazdálkodás hosszú távon is csak egy szűk kiegészítője lehet a konvencionális termelésnek.

Noha szi­gorodnak a környezetvédelmi és egészségügyi követelmények, a vegyszerek mennyiségének további növekedése valószínűsíthető. A nem kémiai növényvédelmi módszerek nem elegendők egy stabil piaci alapú termesztéshez, ezért a kizárólag nem kémiai növényvédelmen alapuló termelés aránya egyelőre alacsony, mindössze 2-5 százalék.

Mivel itthon ma még a konvencionális növényvédelem a meghatározó, ennek egyre hatékonyabb, egyben környezetkímélőbb gyakorlatára kell törekedni. Gondot okoz azonban, hogy a támogatások nem kellően ösztönzik a magas feldolgozottságú termékek előállítását, ezért akadozik a tudásalapú környezetkímélő szemlélet és módszerek terjedése. Azaz jelentős mértékben a kisebb technológiai szintű, extenzívebb növényvédelmi technológiai megoldásokat alkalmazzák a termelők, ami nem tudja kielégíteni a környezetkímélő gazdálkodás iránti egyre erősödő társadalmi igényeket, és az EU szigorodó előírásait.

Istállótrágyaszűkében

A szervestrágyázásnak kedvező hatása van a talajra, de a lehetőségek korlátozottak, mivel a szerves trágya egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. Bizonytalanságot okoz az is, hogy az istállótrágya összetétele nagymértékben ingadozhat például a tartási körülményektől, a takarmányozástól. Számítások szerint Magyarországon mintegy 11-12 millió tonna istállótrágya keletkezik évente. Ha az összes mennyiséget kijuttatnánk a hazai szántóterületekre, az hektáronként mintegy 2,6-2,7 tonnás dózisnak felelne meg, ami elenyé­szően kevés. Ha a minimálisan szükséges hektáronkénti 30 tonna istállótrágya kijuttatását vesszük figyelembe, akkor az éves szinten országosan keletkező istállótrágya körülbelül 380 ezer hektár szántóterület egyszeri trágyá­­zására lenne elegendő, ami a magyar­országi szántóterületek 8-9 százaléka. | VG