Térségi gázközponttá válhatunk

Megszakítás nélküli gázszállításra nyílik mód a Balti- és a Fekete-tenger között 2020-tól a napokban bejelentett beruházásoknak köszönhetően.

Ezzel megvalósul térségünk országainak dédelgetett álma, azaz a jelenlegi, kelet–nyugati irányú mellett egy észak–déli folyosón is gázhoz juthatunk, ami történelmi jelentőségű előrelépés az energiabiztonság tekintetében

– mondta a lengyelországi útjáról hazatérő Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter Varsóban többek között az észak–déli folyosót érintő kérdésekről – a Lengyelországba érkező cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kapacitások bővítési tervéről, illetve a lengyel–szlovák összekötő gázvezeték előkészületeiről – tárgyalt.

„Az észak–déli folyosó másik hiányzó eleme a magyar–román inter­konnektoron a Magyarország felé történő szállítást lehetővé tévő infrastruktúra.

Románia azonban vállalta, hogy 2022-re elvégzi azokat a beruházásokat, amelyek révén évi 4,4 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra, 1,75 milliárd köbméter pedig már 2020-tól szállítható lesz.

Ez egyébként adóssága is a román félnek a korábbi magyar–román szerződés szerint, de az uniós szabályok is előírják a gázvezetékek kétirányúsítását” – mondta a miniszter.

A magyar–román interkonnektor kihasználtsága máris garantált, ugyanis a napokban egy aukció keretében (Open Season) két magyarországi társaság lekötötte a teljes, 4,4 milliárd köbméteres kapacitást a 2022–2037 közötti időszakra.

Szijjártó Péter elmondása szerint az, hogy 2022-től évi 4,4 milliárd köbméter gáz behozatalára válik lehetőség Románia felől, azért nagy horderejű, mert ez a gáz más forrásból származik, mint a mostani, kizárólag orosz eredetű.

Magyarország évi mintegy 8 milliárd köbmétert importál Oroszországból,

a fekete-tengeri szénhidrogént viszont az ott termelő amerikai Exxon-OMV konzorciumtól vásároljuk majd. Ez azt jelenti, hogy az orosz forrásból származó import felét más forrásból is be tudjuk majd szerezni. A másik nagy előny, hogy az új forrás révén a magyarországi gázforgalmazó cégek több gázzal kereskedhetnek, ez élénkíti a versenyt és lejjebb szoríthatja az árakat.

„Ha minden beruházás elkészül a 2020-as évek elejére, akkor az ártól függ majd, hogy mennyi földgázt vásárolunk Romániából, Lengyelország felől vagy Oroszországból. Az elsődleges szempont ugyanis az, hogy megőrizzük a hazai gázárak rezsicsökkentéssel elért, alacsony szintjét – szögezte le a miniszter. – Mindez a lakosságnak nagyobb biztonságot, a gazdaságnak jobb versenyképességet ígér.”

Magyarország regionális gázkereskedelmi szerepe is felértékelődik, hiszen azt a gázmennyiséget, amelyre a magyar lakosságnak nincs szüksége, tovább tudjuk majd szállítani más országokba.

Ez gazdasági előnyt jelent. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy megépítjük a Városföld és Vecsés közti vezetékszakaszt, ezzel összekötjük a városföldi gázelosztó központot és a magyar–szlovák gázvezeték vecsési végpontját. Így lehetőségünk lesz arra, hogy a déli irányból hozzánk érkező gázt a szlovák hálózaton keresztül értékesítsük Európa felé.

Gyorsvasút lehet Budapest és Varsó között

Szijjártó Péter a magyar és a lengyel főváros közötti gyorsvasút előkészületeiről is egyeztetett Varsóban. „A megvalósíthatósági tanulmányra a magyar kormány már elkülönített 1,5 milliárd forintot, beruházási döntés csak a tanulmány megállapításai alapján születhet. A nyomvonal Budapestről várhatóan Pozsonyon, Brnón és Krakkón át vezet el Varsóba” – mondta a miniszter.