A fosszilis energiahordozókra épít Szerbia stratégiájában
A szerbiai villanygazdaság villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó részlegének ügyvezető igazgatója, Dragan Vlaisavljevic szerint hazai forrásokra támaszkodva a széntüzelésű és a vízi erőművek, valamint a megújuló energiaforrások fedezni tudják az ország lakosságának és iparának növekvő szükségleteit.
Forrás: AFP/Armend Nimani
Atomerőmű építése nincs is előirányozva az energetika fejlesztésére irányuló stratégiai dokumentumokban. Egy 1989-ben elfogadott, máig érvényben lévő törvény egyébként ezt tiltja is, ráadásul az országban nincsenek hozzá megfelelő szakemberek, és az alapvető feltételek is hiányoznak.
Szerbiában évente csaknem 40 terawattóra elektromos energiát termelnek, ennek majdnem 70 százalékát a hőerőművekben állítják elő.
A széntüzelésű erőművek előreláthatóan még hosszú ideig meghatározzák az ország energiatermelését, ugyanakkor Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor kötelezettséget vállalt, hogy 2027-ig a meglévő hőerőmű-kapacitásaiból legkevesebb 1095 megawattórányit leépít, vagy úgy alakít át, hogy megújuló energiaforrások felhasználásával legyen üzemeltethető.
A magánvállalatok számára egy 2014-ben elfogadott törvény teszi lehetővé, hogy szélparkokat és más megújuló energiaforrásokkal működő erőműveket építsenek. Ha a közeljövőben mégis olyan döntés születne, hogy atomerőművet építenek, akkor is 15 évbe telne, míg az megvalósulna, legalábbis ezt mutatja a nemzetközi gyakorlat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.