Nemet mondanak a mobilitási csomagra

Rendbe tenné a nemzetközi helyzetet fuvarozás terén az Európai Bizottság mobilitási csomagja, ugyanakkor számos kérdést és aggályt vet fel az elkészült javaslat – hangzott el azon a tanácskozáson, ahol egy asztalhoz ült a Miniszterelnökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a NiT Hungary vezetősége. „Az Európai Bizottság tavaly májusban állt elő a mobilitási csomag tervezetével. Azt ígérték, hogy ez majd megoldást nyújt olyan nemzetközi kérdésekben, mint a minimálbér, a pihenőidő, valamint a kiküldetési és mobilitási jogszabályok rendezése. A javaslatok azonban nem feleltek meg az ígéreteknek, és a vállalkozások elvárásait sem teljesítették, ennélfogva a munkavállalók érdekeinek sem felelnek meg” – értékelt Deli Andor, európai parlamenti képviselő, a TRAN bizottság állandó tagja, a mobilitási csomag néppárti felelőse.

A szabadpiacon való szabad tevékenység jogát, uniós alapjogot sért a mobilitási csomag. A nyugat-európai tagállamok politikai elitje olyan szabályozásokat akar, amelyek a belső szabadpiacot és a szabad versenyt fenyegetik

– vélekedett Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, aki szerint a belső piac és az unió versenyképessége a tét, míg hazánkban közvetlenül 13 ezer magyar fuvarozóvállalkozásról és rajtuk keresztül 120 ezer munkahelyről van szó.

A szállítmányozási szektor újraszabályozását indítványozó jogszabályi csomag megvitatására március 6-án nemzetközi konferenciát hívtunk össze, 14 tagállam képviseltette magát, és teljes volt az egyetértés a csomag hibáit illetően. Az uniós szerv az intézkedéscsomag összeállításakor és a megvalósítási tanulmány elkészítésekor sem számolt azzal, hogy az adminisztrációs többletteher például egy 400 fős cég esetében 3-5 százalékos munkaerő-fejlesztést von maga után. Ennek következtében drágább lesz a szolgáltatás, amelyet végül a vásárlóknak, a fogyasztóknak kell majd megfizetniük

– jelezte Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

A szektor jövőjét érintő kérdés fontosságát az is alátámasztja, hogy az EU-tagországok GDP-jének a 2 százalékát teszi ki a fuvarozás és a hozzá kapcsolódó logisztika. Magyarországon 6 százalékos az arány, míg például Bulgáriában az iparág a nemzeti össztermék 15 százalékát teszi ki. Tehát a jogszabályi csomag jelentős hatást gyakorol az egyes országok gazdaságára.