Ráharapott a piac az uniós gigapályázatra

Felpörgött az elmúlt hetekben a kis- és középvállalkozások feltőkésítésének első számú uniós pénzforrása, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop). Eddig 23,6 ezer pályázó 3161 milliárd forintot igényelt, 10,1 ezer kedvezményezettnek már odaítélt 2161 milliárdot az irányító hatóság. Közülük 7,5 ezer projektgazda már hozzájutott 1090 milliárd forinthoz, így a Ginop az egyetlen operatív program, amelyben a folyósítás összege átlépte az ezermilliárdos határt, ráadásul ez a csatorna felel a 2014–2020-as ciklus összes kifizetésének negyedéért.

A Ginop nemcsak eszköz- és gépvásárlással, valamint telephelyfejlesztéssel kívánja a kkv-szektort segíteni, hanem a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) ösztönzésével is. Minden idők egyik legnagyobb hazai uniós programja, a vállalatok KFI-tevékenységét kombinált hiteltermékkel támogató Ginop-2.1.2 sikerével az a tévhit is megdőlt, mely szerint a magyarországi cégeknek nem kell a kölcsönnel együtt kínált EU-s pénz, csak a teljes egészében vissza nem térítendő változata.

A 120 milliárd forintos keret terhére ugyanis lapzártánkig 499-en igényeltek 81,4 milliárd forintot, vagyis hiába bőséges a forrás, már most elfogyott több mint a kétharmada.

Május 31-ig meghosszabbították a felhívást, addig akár a teljes keret is kimerülhet. A konstrukció révén a cégek 50–500 millió forint támogatáshoz és 25–250 milliós kedvezményes kamatozású éven túli kölcsönhöz juthatnak.

Ugyancsak jól irányzott hiteltermékes felhívás volt a kkv-k kapacitásbővítő beruházásainak támogatása (Ginop-1.2.3), ahol a 112,5 milliárd forintos keretből a Ginop 8 prioritásából folyósított 75 milliárdos kölcsön mellett 37,5 milliárd forint volt a támogatás, amelyre 49,2 milliárdos igény futott be. A vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésénél (Ginop-3.2.2) pedig 11,2 milliárd forintért jelentkeztek be a 21,2 milliárdos támogatásból, amihez szintén a Ginop 8-on keresztül 27 milliárdos hitel társul, vagyis ebben az esetben is valós igény mutatkozott a pályázatra.

A kombinált hiteltermékek népszerűsége azonban nem minden téren töretlen, az épületenergetikában például visszafogottabb volt a piaci érdeklődés, a többség inkább megvárta a vissza nem térítendő pályázati forrást.

Így a Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel (Ginop-4.1.1) című felhívásra a keret tizedét sem vitték el: 381-en igényeltek 7,56 milliárd forintot, hol­ott 91,53 milliárd lett volna a plafon, amelyből 59,45 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, 32,08 milliárd pedig a kölcsön összege. Ezek után a konstrukció 52,5 milliárdos keretű, ingyenpénzes változatára (Ginop-4.1.2) várhatóan nagy lesz a tolongás, március 14-től lehet pályázni.

A társadalmi egyeztetésre küldött verzióhoz képest számos lényeges változást hozott azonban a Ginop-4.1.2 pályázat. Így például nem támogatható olyan fejlesztés, amelynek célja szálláshely kapacitásbővítése. A tiltólistáról törölték a dohánytermékek gyártásával, feldolgozásával és forgalomba hozatalával kapcsolatos beruházásokat, vagyis az ebben érintett vállalkozások forráshoz juthatnak.