Nemzetgazdasági súlyának megfelelő kormányzati figyelmet kapott a turizmus az előző kormányciklusban – hangsúlyozza a paradigmaváltás lényegét Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZ) kuratóriumának elnöke. Óriási fejleménynek tartja a hatékonyság szempontjából, hogy a kormányzati struktúrában a turizmus már nem a sokadik helyettes államtitkár irányítása alá tartozó főosztály, hanem közvetlen miniszteri irányítás alá került.
A kormányzati struktúrában a területért a nemzetgazdasági tárca helyett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felelt. Ez több mint formális lépés volt, hisz ennek révén egy olyan környezetből, amelyben
a vezérelv a költségvetési egyensúly megtartása, a turizmus egy olyan politikai környezetbe került, amelynek lényege a nagy volumenű fejlesztési programok tervezése, indítása és azok forrásigényének képviselet
– hangsúlyozta Princzinger. Szerinte egyszerű cégtáblacserénél sokkal nagyobb horderejű lépés volt a Magyar Turizmus (MT) Zrt.-t váltó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) létrehozása is, miután ezzel egy állami háttérintézményként működő marketingügynökség helyébe egy stratégiai szinten tervező, fejlesztéseket kezdeményező és koordináló ügynökség lépett.
A marketingfunkció megmaradt, ám itt is markáns változás történt. Amíg az MT Zrt. követte az aktuális piaci kínálatot, és ahhoz nyújtott marketingtámogatást, addig az MTÜ a stratégia révén – Princzinger Péter megfogalmazása szerint – inkább világítótorony-funkciót tölt be:
viszonyítási pontokkal szolgál a szektor szereplői számára, akiknek ehhez kell igazítaniuk piaci stratégiájukat, saját üzleti magatartásukat.
A kormány a turizmusban rejlő potenciál kiaknázása érdekében úgy döntött, hogy befektet az ágazatba – fogalmaz a már több mint húsz meghatározó szakmai és érdekképviseleti szervezetet tömörítő szövetség elnöke. Hozzáteszi: a befektetésért cserébe bővülő foglalkoztatást, fehérítést, valamint adóbevételeket várnak.
Miután a turizmus nem közszolgáltatás, az államnak nem dolga fenntartani a kínálatot, de az MTSZ álláspontja szerint feladata olyan jogi-pénzügyi környezetet teremteni, továbbá olyan támogatásokkal beavatkozni, amelyek segítik a szektor versenyképességét. A vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása mindezzel párhuzamosan a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének megítélése szerint a hazai turizmus és szállodaipar előtt álló legfontosabb és elengedhetetlen feladat.
Csak ez biztosíthatja, hogy a szektorbeli vállalkozások olyan kereseteket tudjanak kínálni a munkavállalóknak, ami csökkenti a fluktuációt, s itthon tartja mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerőt.
De ezen múlik az is, hogy a lepusztult hazai szállodák felújításának, korszerűsítésének pénzügyi alapjai megteremtődjenek. A jövőt meghatározó legfontosabb történések között Könnyid László, a szállodaszövetség elnöke a vendéglátás áfakulcsainak kétlépcsős csökkentését sorolja: a szakma támogatása mellett a helyi fogyasztásra rendelt meleg ételek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent (plusz 4 százalék turisztikai hozzájárulás), és 18 százalékra mérséklődött a szálláshely-szolgáltatásé. Utóbbi legkedvezményesebb sávba sorolásáért ugyanakkor továbbra is lobbizik a szakma.
Elfogadta a kormány a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2030-ig szóló, öt pillérre épített koncepcióját, amelynek megvalósításához döntően uniós forrásokat rendeltek.
A stratégia újítása, hogy az országra jellemző és a legjobb adottságú turisztikai termékeket és térségeket kiemelten kezeli, azok kapacitását és bevételtermelő képességét egységes, illetve összefüggő fejlesztési programok alá vonja.
A szálláshelyek fejlesztését célzó Kisfaludy-program 300 milliárd forintos kerettel már elindult. A választások előtt megszellőztetett tervekben hasonló volumenű, 300 milliárdos kerettel startoló vendéglátóhelyi pályázat is szerepel.
Könnyid László kifejtette: miközben további bérjárulék-csökkentést is szükségesnek tartanak, a szállodaszövetség arra számít, hogy megtörténik végre a rövid távú magánlakás-bérbeadás – airbnb és társai – szabályozása, ami mérsékeli a kereskedelmi szálláshelyekkel szembeni versenyelőnyüket, s csökkenti a feketekiadást.
Szintén az új ciklusra vár a Kisfaludy-program folytatása a szállodai rekonstrukciók, korszerűsítések felgyorsítására, valamint kiterjesztése a műemlék jellegű szállodákra az egész ország területén.
A belföldi turisztikai kereslet szempontjából meghatározó SZÉP-kártya további terjedésének elősegítése és népszerűsítése is fontos lenne a kereskedelmi szálláshelyeknek.
A közép- és felsőfokú szakmai oktatás korszerűsítése, a digitális ismeretek megszerzésének támogatása terén régi és új kihívások várnak az állami döntéshozókra. A turisztikai szektor munkaerejének hosszú távú biztosítása, a fiatalok megszólítása, a vonzó karrierpálya kiépítése, az érintettek külföldi tapasztalatszerzés utáni hazacsábítása, továbbá az üzleti turizmusban rejlő potenciál kiaknázása egyaránt a szakma kívánságlistáján szerepel.
A turisztikai ágazatban a termelés bővülése és a versenyképesség javítása érdekében hozott jogi, szakpolitikai és pénzügyi feltételek finomhangolására van szükség a következő ciklusban,
s végre – több évtizedes halogatás után – az új időszak döntéshozóira maradt a nagy kapacitású budapesti kongresszusi központ megvalósításának felgyorsítása, valamint a beruházás mielőbbi megkezdése.
A szállásadók a turizmus érdekében döntő fontosságúnak tartják a hazai autópálya-hálózat fejlesztését, amelynek felújításánál nagyobb figyelmet kell fordítani az ágazat szempontjaira. Javaslataik szerint mielőbb korszerűsíteni és egy sávval bővíteni kell az immár katasztrofális állapotú M1-es autópályát, és biztosítani nyugati irányból a balatoni régió autópályával való megközelítését.
A Liszt Ferenc repülőtér és Budapest belvárosa közötti kötött pályás kapcsolat mielőbbi megvalósítása, továbbá Budapest lepusztult úthálózatának gyorsított felújítása olyan több parlamenti cikluson átívelő hiányosság, mellyel a legújabb kormánynak is szembe kell majd néznie.
Emellett a legfontosabb küldőpiacok megismerésére, elemzésére is mielőbb sort kell keríteni: az utazásaikra évente 70 milliárd eurót költő németek a top 10 küldőpiacunk között szerepelnek, Magyarország viszont nincs a tíz legnépszerűbb célpontjuk listáján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.