Erősödik a nukleáris biztonság

Ezek közül a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó, 2011-ben született jogszabály például leírja az atomerőművet működtető társaság (engedélyes) nukleáris biztonságot érintő működését, feladatait, így azt is, hogyan kell üzemzavarok esetén eljárnia, illetve mit kell tennie ezek megelőzésére.

Megváltozott az a 2013-as jogszabály is, amely a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) feltöltését érinti. A szövegben a két új paksi blokk építésére létrejött társaság nevét Paks II. Atomerőműre cserélik a korábbi tulajdonos MVM-re utaló elnevezésről. Bekerült a kormányrendeletbe, hogy a KNPA szakbizottságába a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter is delegál tagot. Az eddiginél nagyobbra (16,75-ról 19,75-ra) módosul egy olyan – a nagy radioaktivitású hulladékok tárolási idejéhez köthető – paraméter értéke, amelynek felhasználásával azt számolják ki, hogy a nukleáris alapból mennyi pénzt kapjanak az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások.

Számtalan helyen átírták azt a 2014-es kormányrendeletet is, amely az átmeneti vagy a végleges radioaktív hulladékok biztonsági követelményeire és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységre vonatkozik. Ebben több tucat definíciót pontosítottak, cseréltek vagy egészítettek ki, illetve jelentettek meg újként. A változások vonatkoznak műszaki fogalmakra ugyanúgy, mint eljárási szabályokra. Újdonság például, hogy mi a teendő a beszállítók kiválasztásakor vagy a tárolónak kiszemelt telephely vizsgálatakor.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja