Megugrott a vidékfejlesztési keret

Összesen 562 milliárdnyi agártámogatást osztottak szét tavaly Magyarországon, ebből 446 milliárd EU-s és 167 milliárd forint nemzeti forrásból történt – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) pénzügyi hírleveléből. A 2017-es folyósítás azonban 85 milliárd forinttal (13 százalékkal) elmarad a 2016-os forrástól, elsősorban azért, mert a közvetlen termelői támogatások az elmúlt évről az ideire csúsztak át. (A szóban forgó előlegeket tavalyelőtt megkapták a gazdálkodók.)

A hírlevél kiemeli, hogy a Vidékfejlesztési programban 2016-ban kifizetett 34 milliárd forintot tavaly az összeg háromszorosa követte, azaz 107 milliárd forint. A jelentős ugrás a 2016-ban kezdődő, 2017-ben felfutó programoknak köszönhető, ilyen volt a Natura 2000 vagy az agrár-környezetvédelmi és éghajlatjavító támogatások felpörgése.

A közvetlen támogatásokra folyósított 347 milliárd forint mintegy 46 százaléka területalapú támogatásként hasznosult, 36 százaléka pedig zöldítésként.

Az AKI szerint a 2014–2020-as tervezési és programozási időszakban a közvetlen támogatásokból krízistartalékot kell létrehozni a mezőgazdasági termelési és értékesítési válságok kezelésére. Ez az egy termelőre jutó közvetlen kifizetések 2000 euró fölötti részének csökkentésével valósul meg. Ha a krízistartalékot nem használják fel a pénzügyi év végéig, akkor a gazdálkodók kaphatják meg. A pénzügyi fegyelem jogcímén 2017-ben 4,7 milliárd forint támogatást folyósítottak.

Felárral értékesíthetjük külföldön a szóját

Közel 8 milliárd forintot különített el a kormány arra a célra, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a genetikailag módosított élelmiszerek teljes termékpályáról történő eltávolítása érdekében, mind a lakossági fogyasztás, mind pedig az állati takarmányozás tekintetében. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program 5 évet ölel fel, ebben az évben 500 millió forinttal indul a program.

 A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja