Tükörbe nézetnék a szállásadókat

A legnagyobb gond, hogy nem tudjuk, hány turista van az országban. A schengeni határok miatt nincs pontos szám az országba érkezőkről, így pontos adatokat csak a szálláshelyek bejelentett forgalmáról lehet számot adni – mondta Guller Zoltán. Ezek, a „látható” turisták száma évi 6 millió fő.

A hazai szabályozás legalább 3 különböző kategóriába sorolja a szálláshelyeket.

Pontos ismeretek csak a kereskedelmi szálláshelyekről (szálloda, panzió) van. Itt nagyjából 3000 szálláshelyről beszélünk, 100 ezer szobával. A nem kereskedelmi szálláshelyek számát 3300 körülire becsülik, itt is 100 ezer szoba lehet a piacon. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek besorolása önmagában is érdekes – említette a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, miniszteri biztos. Ezért a szakemberek további 30-36 ezer szálláshellyel számolnak, ahol további 50-60 ezer szoba fogadhat vendégeket.

Ugyancsak nehéz felmérni, hogy mennyit költenek a turisták? A KSH igyekszik adatokat kreálni, ám az évi 43 ezer felvett kérdőíves felmérés hitelességgel komoly gondok vannak. A harmadik mutató a turizmus GDP-hez mért aránya, ám itt ismét komoly kérdés, hogy

a ráfordítások és a bevételek valós bemutatása, ráadásul ezt követően statisztikai tapasztalatok alapján komoly átsúlyozás zajlik.

A pontosabb adatok kinyerése érdekében gondolta át a Magyar Turizmus a lehetséges megoldásokat és fogalmazta meg a szobatükör javaslatát. Megfogalmazásuk szerint a bármilyen célból ágyon alvó vendégről adatot kellene szolgáltatni minden típusú szállásadóknak. Guller Zoltán tájékoztatása szerint ma nagyjából 23 szállodai szoftver működik hazánk szálláshelyein. Nem egyedülálló kezdeményezésről van szó, Horvátországban hasonló rendszer már működik.

A Magyar Turizmus azt tervezi, hogy megkeresi a szoftverfejlesztőket és interfészt kér az adatokhoz.

Idővel az engedély feltétele lesz, hogy csak interfésszel rendelkező szoftverrel kell működnie a szállásadóknak. Guller Zoltán szerint nem lehet cél, hogy egy kis panzió vásároljon egy drága szoftvert, ezért egy állami – mobilapplikációként futó – szoftver alkalmazásában is gondolkodnak, ahol az előírt adatokat meg lehet adni. Az engedély kiadásának itt is feltétele lenne a szobatükör használata.

A bekért adatok köréről még zajlik a vita. A foglaltság biztos, hogy adat lesz, ám emellett iránymutató lehet a nemzetiség, a nem és a kor, de nem lehet személyes adat. Az adatok kumuláltak lesznek – hangsúlyozta Guller Zoltán. Az adott időszaki foglaltsági adatok alapján a kampányok hatékonysága is jobban mérhető lenne és előrejelzések is sokkal pontosabbak lenne.

A vezérigazgató szerint a szoftver az adatszolgáltatás mellett adatokat is visszaadna a szálláshely-üzemeltetőknek, amelyek így pontosabb információkat tudnának kapni a szálláshely adott piaci helyzetéről.

Guller Zoltán szerint a megoldás másik előnye az lenne, hogy egyszerűsödne a szálláshelyek adminisztrációja – lehetőséget kell teremteni, hogy a programon/applikáción keresztül lehessen jelenteni az önkormányzatok, az Artisjus, a KSH és akár a NAV felé. (A KSH adatszolgáltatás mindenképp megmarad, hiszen uniós előírás szerint kell a régi rendben is adatokat szolgáltatni.)

Természetesen a piactisztításra is kiváló lehet maga az eszköz, hiszen a valós idejű adatok nagyban segítik az ellenőrzések hatékonyságát

– mondta Guller Zoltán. A szakember szerint a bekötés a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési program támogatási feltétele lesz. Egyelőre a tervezés időszakában tartanak, a tervek szerint jövőre néhány szállodával a tesztidőszak indulhat el. Optimális az lehet, ha a szobatükör program 2-3 év múlva el tud majd indulni – mondta az MTÜ vezérigazgatója.