BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kisegítő telephelyből fejlesztőközponttá alakult a BPW Hungária

A német tulajdonú BPW 27 éve települt Szombathelyre, a gyártóhely története viszont sokkal régebbre nyúlik vissza: 1979-ben adták át, és évtizedeken keresztül a Rába telephelyeként funkcionált. Erre a telepre alapított 1991-ben a BPW és a Rába vegyesvállalatot, 2004 óta pedig kizárólagos tulajdonos a német cég.

Korábban a magyarországi gyár csak kisegítő telephelyként funkcionált, mára azonban teljesen megváltozott az anyacég stratégiája. Németországban a nagy szériában gyártható, jól automatizálható termékeket készítik, míg az egyedi, magasabb hozzáadott értékkel rendelkező, több élőmunkát igénylő termékeket a magyar telephelyen készítik.

Ehhez a feladathoz fel kellett nőni, 2007-ben volt először olyan termékünk, amelyet csak mi tudtunk gyártani a cégcsoporton belül. Csaknem húsz éve termékfejlesztéssel is foglalkozunk

– mondta Mándli Péter, a cég ügyvezetője.

A BPW csoport árbevételének nagyjából az 5-8 százalékát teszi ki mezőgazdasági pótkocsikhoz futóművek gyártása, ezt a termékcsaládot azonban csak a szombathelyi telephelyen fejlesztik és gyártják. Ahhoz viszont több mint 18 évnek kellett eltelnie, hogy a szombathelyi üzem a cég árbevételének több mint 90 százalékát képező közúti pótkocsik futóműveinek termékfejlesztésébe is bekapcsolódhasson. Tavaly április óta a szombathelyi gyáregység a BPW kormányzott futóműveinek kompetencia-központja, ami azt jelenti, hogy a közúti pótkocsik futóműveinek kormányzati részét itt fejlesztik, és a teljes gyártás is itt zajlik, erre a legbüszkébbek – emelte ki az ügyvezető.

A munkaerőhiányt a saját képzés megteremtésével és duális oktatással enyhítik
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Mándli Péter elmondta, hogy

2015-ben egy több mint 12 ezer négyzetméteres vállalati logisztikai központtal bővült a cég, az elmúlt három évben csaknem 2 millió eurót költöttek a kísérleti központra, így a fejlesztőmérnökeiknek hasonló minőségű kísérleti bázis áll a rendelkezésükre, mint Németországban.

A nagyobb beruházásokon felül minden évben nagyjából félmillió eurós keretből hajthatnak végre kisebb fejlesztéseket. Idén például már nem elegendő a fárasztóberendezéseik kapacitása a feladatokhoz, így egy újabbat vásárolnak, amelynek 100 ezer euró feletti az értéke. Az elmúlt öt esztendőben éves szinten nagyjából 10 millió eurót költöttek gépbeszerzésre, termék- és infrastruktúra-fejlesztésre.

A fejlesztések az alkalmazotti létszámra is hatással voltak: míg 2004-ben nagyjából 800 embert foglalkoztatott a gyár, ma már 1500 főnek adnak munkát. Zömében fizikai alkalmazottakkal bővült a cég, de a termékfejlesztési részlegen is megháromszorozták a létszámot. A szakképzett munkaerő hiánya azonban a szombathelyi üzemet is elérte, és ugyan csak negyven nyitott pozíciójuk van pillanatnyilag, ez nagyban a saját szakképzésüknek tudható be.

Tíz éve indították a szakmunkásképzést, évfolyamonként húsz forgácsoló, hegesztő és mechatronikai technikus szakembert bocsát ki a gyár.

Hegesztőből van a legnagyobb hiány, de kihasználva a saját képzés adta lehetőséget, idén már meglévő kollégákat is képeztek át. A gyár bekapcsolódott a duális gépészmérnökképzésbe is, az első hallgatók a következő félév végén diplomáznak. Jelenleg három évfolyamon 16 fő tanul a vállalat támogatásával.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.