Speth, a patinás brit luxusautó-gyártó konglomerátum vezérigazgatója a Financial Times londoni gazdasági napilapnak elmondta:
a vállalatnak évente 1,2 milliárd font (440 milliárd forint) többletköltséget okozna, ha európai exportját a brit EU-tagság megszűnése után vámok terhelnék, és ez a cég puszta fennmaradását sodorná veszélybe.
Kijelentette: a JLR-nek bizonyosságra van szüksége az EU-val folytatandó jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok ügyében ahhoz, hogy végrehajthassa a következő öt évre tervezett 80 milliárd fontos (több mint 29 ezer milliárd forintos) nagy-britanniai beruházási tervét.
Speth szerint a Jaguar Land Rover már eddig 10 millió fontot költött készenléti tervek elkészítésére arra az esetre, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy tagságának megszűnéséig nem születik kereskedelmi megállapodás az unióval, és emiatt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép életbe a kétoldalú kereskedelemben.
A WTO-szabályozás azt jelentené, hogy vámok jelennének meg az Európai Unió és Nagy-Britannia jelenleg teljesen vámmentes kereskedelmében, mivel az EU számára Nagy-Britannia kereskedelmi szempontból külső országgá válik. Az Európai Unió vámuniós rendszere alapján a tagországok egységesen meghatározott külső vámtételeket alkalmaznak azokkal a külső exportőrökkel szemben, amelyekkel az EU-nak nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása.
A Jaguar Land Rover vezérigazgatója szerint egy ilyen forgatókönyv esetén a cégnek nagy-britanniai üzemeket kellene bezárnia. Hangsúlyozta: a tulajdonosváltás után – amikor a Fordtól az indiai Tata Motors járműipari csoport vásárolta meg a céget –
nyolc év alatt építettük fel ezt a vállalatot, de az egész nagyon gyorsan el is úszhat.
Hozzátette: a JLR már most is csak nehézségekkel tud magasan képzett külföldi munkaerőt toborozni, és kénytelen lesz külföldre költözni, ha „ez marad az egyetlen lehetőség a vállalat megmentésére”.
A JLR évente 600 ezer járművet állít elő, és 40 ezer alkalmazottat foglalkoztat Nagy-Britanniában, de Speth becslése szerint a vállalat nagy-britanniai jelenlététől a beszállítói hálózatot is beleszámolva összesen 300 ezer brit munkahely sorsa függ. A cég éves exportjának értéke 18 milliárd font.
A brit kormány címére egymás után érkeznek a hasonló figyelmeztetések a brit ipari szektor legnagyobb vállalatai és szervezetei részéről. A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap közzétett féléves beszámolója szerint
a tavalyi azonos időszakhoz képest csaknem 50 százalékkal zuhant a brit autóiparban bejelentett új beruházási tervek értéke az idei év első felében, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt.
Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium néhány napja közölte, hogy kérdésessé válna további jelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból. Az Airbus 25 nagy-britanniai telephelyétől közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ.
A minap a Siemens német ipari konglomerátum 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai érdekeltségének vezérigazgatója, Jürgen Maier a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a Brexit „jelentős súrlódásokat” okoz a cég által Nagy-Britannia és a kontinens között szállított óriási mennyiségű részegység határforgalmában, és ez komoly költségnövekedéssel jár, ezt a cég „a nagy-britanniai beruházások elleni érvnek” tekintené.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.