Hamarosan kezdődhet a Waberer’s pere

A jövő év második hónapjáig adott határidőt a müncheni I-es számú regionális bíróság a Waberer’s által kezdeményezett per érintettjeinek, hogy benyújtsák a teljes kereseti kérelmüket, illetve védekezésüket

– válaszolta a Világgazdaságnak a német igazságszolgáltatási hatóság. A tárgyalás időpontja nincs kitűzve. A Waberer’s beadványának legfontosabb része egy szakértői jelentés, amelynek alapján eldől, mekkora kárigénnyel lép fel a cég. A szállítmányozó vállalat a Világgazdaságnak jelezte, hogy a jelentés elkészítése folyamatban van, és a kérelem beadásakor véglegesítik. Hozzátették: egyetlen esetben sem zárkóznak el a peren kívüli egyezség megkötésétől, de erről még nem egyeztettek a felek.

Magyarországon még nincs igazán hagyományuk a kartellezéshez kapcsolódó kártérítési pereknek, Németországban viszont évtizedek óta kialakult bírói gyakorlatuk van – mondta a Világgazdaságnak Polauf Tamás, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda partnere. „Remélhetőleg sokakat visszafog az a magyar jogrend által is átvett EU-s irányelv, amely szerint a kartellezés nem csupán súlyos versenyfelügyeleti bírsággal járhat, hanem a károsultak peres eljárásokat is indíthatnak a jogsértők ellen” – tette hozzá a szakértő. Polauf Tamás szerint ha a Waberer’s legalább részben továbbhárította a megemelkedett kamionbeszerzési árak miatt keletkezett kárát a saját vevőire, akkor ők is élhetnek direkt jogorvoslattal a kartellezőkkel szemben.

Ilyen jellegű kártérítési ügyekben nehéz a bizonyítás, mert a valóságtól eltérő helyzetet kell modellezni:

A szakértő véleménye szerint egy árkartell 2–40 százalékkal mozdíthatja a piaci árakat, ugyanakkor a magyar jogrend – ellenkező tény bizonyításáig – azt vélelmezi, hogy 10 százalékos a tiltott kartellezés ártorzító hatása, ezért ezt akkor is irányadónak tekinti, ha a károsult nem tudja (számlákkal, dokumentumokkal) igazolni, hogy ténylegesen mennyivel vásárolt drágábban.

A Gazdasági Versenyhivatal a Világgazdaságnak nem a konkrét peres ügyhöz kapcsolódóan, hanem általánosságban elmondta, hogy a megtérítendő károk körébe tartozik a vagyoncsökkenés, az elmaradt vagyoni előny és a károsultat ért hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek. Speciális szabály zárja ki, hogy a bíróság a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben határozza meg.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható