A benzinmeghajtású személygépjárművek iránt szinte az összes uniós államban megugrott a kereslet, Litvániában 48,5, Romániában pedig 46,6 százalékkal növekedett az igény, miközben Svédország volt az egyetlen állam, ahol visszaesést, 17,6 százalékos csökkenést regisztráltak.
Az alternatív meghajtású kocsik a harmadik negyedévben regisztrált új autóknak csak a 7,8 százalékát tették ki, ám 2017 harmadik negyedévéhez képest ez is erős, 29,7 százalékos növekedés.
A tisztán elektromos autók iránt 37,4 százalékkal, a hibridekre 37,1 százalékkal, a hálózatról tölthető hibrid kocsikra pedig 24,5 százalékkal ugrott meg a kereslet.
Az alternatív meghajtású autókból Spanyolországban 62,5, Magyarországon 82,6, Németországban pedig 51,4 százalékkal adtak el többet a harmadik negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.
A dízelautók iránt mindeközben 18,2 százalékkal csökkent a kereslet az Európai Unióban, az újonnan regisztrált személygépjárművek 34,7 százalékát tették ki. A legtöbb EU-s államban kevesebb dízelmeghajtású autót értékesítettek, mint 2017 harmadik negyedévében, kivéve Dániát, Romániát, Bulgáriát és Lengyelországot. Németországban éves viszonyításban 16 százalékkal csökkent az eladott dízelautók száma.
Visszavethette a közép-európai gazdaságok növekedési ütemét az Európai Unióban kötelező, szeptember elsejétől használt új gépjármű-emissziós mérési eljárás – áll a londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economic tegnapi tanulmányában. Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1, Magyarországon 0,3 százalékponttal foghatta vissza a negyedéves növekedési ütemet a WLTP károsanyag-kibocsátási teszt, amely a korábbi eljárásnál pontosabban modellezi a valós üzemi terhelést. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.